A közgyűlésen módosították az alapszabályt azért is, mert a tevékenységi körből kikerült a villamosenergia-ipari elosztó-hálózati működés. A Démász ezeket a tevékenységeket már korábban önálló társaságba vitte. A francia energetikai cég azt követően lett a magyar áramszolgáltató 100 százalékos tulajdonosa, hogy a részvényenként 20.000 forinton tett nyilvános vételi ajánlat után élt kiszorítási jogával.
Az EDFI a november 13-án zárult nyilvános vételi ajánlatának eredményeként növelte részesedését 60,91 százalékról 95,06 százalékra. Az ajánlati ár részvényenként 20.000 forint volt a tranzakció összértéke pedig elérte a 25,3 milliárd forintot. Ezt követően került sor, a tőkepiaci törvénynek megfelelően, a kisrészvényesek kiszorítására a nyilvános vételi ajánlat árfolyamán. Az EDFI vételi joga nem vonatkozott a Démász egy darab, állami tulajdonú szavazatelsőbbségi részvényére.
Az EDFI 1995-ben a Démász privatizációja során vásárolt meg 48,98 százaléknyi részvényt, és a részvényeket 1998-ban vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. Utoljára november 30-án lehetett kereskedni a részvénylistáról december 1-jén törölt papírban. Ezzel együtt megszűnt a Démász-részvényekben a kereskedés a luxembourgi és a londoni tőzsdén is.
Negyedével nőtt az árbevétel
A Démász az első háromnegyedévben a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) alapján 4,777 milliárd forint konszolidált mérleg szerinti eredményt ért el, 4,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az árbevétel 26,4 százalékkal 82,18 milliárd forintra emelkedett. Az első háromnegyedévi gazdálkodás alapján az egy Démász részvényre jutó eredmény (EPS) az előző évi 1.353 forintról 1.290 forintra csökkent.
