Magyarországot igen súlyosan, az érintett országok közül talán a legsúlyosabban érintené egy esetleges gázhiány, ugyanis a környező országok közül messze Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: a felhasznált gáz 75 százalékát kapjuk Oroszországtól.
Bartha Judit, a GKI szakértője a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a tüzelőanyagok közül a gáz kisebb jelentőséggel bír a környező országokban, elsősorban azért, mert a gáz ára itthon évek óta sokkal alacsonyabb, mint egyéb tüzelőanyagoké.
Nincs reális gázár
A szakértő kérdésre válaszolva elmondta, hogy azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a gáz jelenlegi ára reális-e, hiszen azokat minden országgal szerződésekben rögzítik, ez viszont általában nem publikus – mondta Bartha. A GKI szakértője úgy vélekedett, hogy a visegrádi országoknak, illetve Ausztriának nagy valószínűséggel hasonló áron adja Oroszország a gázt, itt a költségekben jelentkező különbségek inkább a szállítási távolság miatt jelentkezhetnek. Németország esetében elképzelhetőnek tartotta a szakértő, hogy nagyfogyasztó lévén kedvezményben részesül. Ezenkívül a FÁK országai között vannak olyan országok – például Fehéroroszország –, amelyek erősen nyomott áron kapják az orosz gázt.
Öt évig ki vagyunk szolgáltatva
Magyarországnak igazából nincs más alternatívája az orosz gázkiesés pótlására – mutatott rá Bartha –, hiszen az Északi-tenger felől még elméletileg jöhetne gáz, de vészhelyzet esetén nem lehet megmondani, hogy mennyi gázt kaphatnánk így, ugyanis „nagyon a vezeték végén” lennénk.
Alternatívaként, a hasonló helyzetek elkerülése és az orosz gáztól való függőség csökkentése miatt már a tervek között szerepel az úgynevezett Nabucco-vezeték megépítése, mely a Kaszpi-tengerről szállítana gázt a térségünkbe. Ennek elkészülése azonban még legalább öt év. Hasonló távon lehetséges csak az Adriáról történő cseppfolyósítottgáz-szállítás is.
A Mol ugyan megemlítette, hogy a magyarországi tárolókapacitását növeli, de ez igazából nem jelent megoldást – mondta Bartha –, mert ez körülbelül 5-10 százalékos plusztartalékot jelentene.
Putyin erejét fitogtatja
A földgáz árával kapcsolatos orosz–ukrán konfliktus gyökereihez nem kell túl mélyre ásni, a két ország kapcsolatában fordulópontot jelentett a narancsos forradalom, mely elsodorta a hatalomból az oroszbarát ukrán politikusok táborát. Putyinnak ráadásul deklarált célja, hogy Oroszország a huszadik század második felében erodálódott nagyhatalmi szerepét olaj- és földgázlelőhelyei révén szerezze vissza, s ezen keresztül igyekszik javítani G8-beli pozícióit is – mondta a FigyelőNetnek Sz. Bíró Zoltán.
A térség szakértője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy fikció a földgáz világpiaci áráról beszélni úgy, hogy a világ földgázkitermelésének közel egyharmada az oroszok kezében van, az exportált gáz árát pedig – elsősorban a környező, volt szovjet tagországok esetében – leginkább az adott ország vezetése, illetve Moszkvához fűződő viszonya befolyásolja.
A barátságtalan gesztussal ráadásul több legyet is üt Putyin egy csapásra. Egyrészt nehéz helyzetbe hozza az ukrán vezetést, mely vagy a rajtuk keresztül az uniós országokba jutó földgázszállítmányokból csípi le a maga szükségleteit, sokat rontva ezzel a nagy célként emlegetett ukrán EU-csatlakozás esélyeit, vagy pedig saját lakosságát kényszeríti megszorításokra, mely nem sok jót ígér egyetlen kormány számára sem három hónappal a választások előtt. A bekeményítés másrészről üzenet is az orosz lakosságnak: milyen váratlan kényelmetlenséggel járhat egy forradalom.
A vezetékbirtoklás volt a cél
Tény ugyanakkor az is, hogy legfontosabb célját, úgy tűnik, nem sikerül elérnie Putyinnak. Nem jönne rosszul ugyan az ötszörös áremelkedés nyomán megnövekedő pluszbevétel, ám az igazi hatalom azé, aki birtokolja is az ukrajnai vezetékeket. Elemzők épp ezért biztosak abban, hogy a drasztikus áremelés nem kiindulópontja volt az orosz álláspontnak, csupán a következménye annak, hogy Juscsenkóék elutasították az ukrajnai gázvezetékek megvételére vonatkozó orosz ajánlatot.
Sz. Bíró Zoltán szerint mindenesetre kompromisszumos megoldással zárulhat a konfliktus. A szakértő úgy véli, az a legesélyesebb forgatókönyv, mely szerint Putyin is enged valamelyest a 230 dolláros árból, és ezt elfogadja Ukrajna is – igénybe véve az unió pénzügyi segítségét, leginkább kedvezményes hitelek formájában.
