„Nincsenek vidám évek előttünk”
Király Júlia, a Nemzet- közi Bankárképző Központ vezérigazga- tója a „Reform és nö- vekedés” konferencián a bankszektor helyze- tét elemezve utalt arra, hogy az elemzé- sek adatai már most az ágazat megtorpa- nását mutatják. Elő- adásában kiemelte, hogy a lakosság jövő évi viselkedése nem- csak a bankszektor, de az ország jövőjét is meghatározza. Király szerint két reakció lehetséges. Az egyik, hogy a megszorítás, a romló jövedelmi kilá- tások, a fogyasztás csökkenése a megta- karítás növekedését eredményezi. A másik – egy veszélyes sce- nárió –, hogy a ház- tartások jelenlegi nagyon magas szintű eladósodottsága miatt a romló önfinanszíro- zó képesség, a jöve- delem csökkenés, a romló hitelvissza- fizetési képesség egy még rosszabb megta- karító pozícióba sorolja be a háztar- tások jelentős részét. Bármelyik hatás is lesz az erősebb, az a gazdaság önfinan- szírozó képességét és a jövőbeli növekedési kilátásokat is befolyá- solja. Király felhívta a figyelmet: a magyar lakosság svájci frank- ban van eladósodva. Szakértői vélemények megoszlanak a kocká- zat mértékéről, de abban egyetértés van, hogy ez egy egészen speciális gazdasági monetáris helyzetet jelent. Ez egy olyan jelenség, amellyel minden döntéshozó- nak szembe kell néz- nie – hangsúlyozta.
Probléma, hogy bár a Magyarországon a vállalati magatartást a piacgazdasági játékszabályok határozzák meg, annak szabályait úgy tűnik, nem akarjuk tudomásul venni; sok a kísérlet a trükközésre, a kibúvókra a szürke és feketegazdaság jelenségeire – jegyezte meg Chikán.
A Corvinus Egyetem tanára emellett alapvető problémának tartja a politika és a gazdaság viszonyát, mégpedig azért, mert a politika folyamatosan felülírja a gazdasági döntéseket és emiatt állandóan csak rövid távú döntések születnek. Chikán szerint a kormányzatnak inkább támogatást kellene nyújtania a gazdaság növekedéséhez. Ennek következtében mára súlyos deficitek alakultak ki, melyek az eddig elért versenyképességi szinteket is veszélyeztetik – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Bokros-csomag megteremtette Magyarországon annak a lehetőségét, hogy az ország elinduljon a befektetés alapú versenyképességi szint felé. Ennek köszönhetően hatalmas mennyiségű tőke áramlott az országba. Ezek után azonban el kellett volna indulni az innováció alapú versenyképesség felé, de ez nem sikerült.
Nő a bizonytalanság
Chikán a vállalati versenyképességet elemezve utalt arra, hogy eddigi, vállalatok véleményére alapozott kutatások alapján jól azonosíthatók azok a problémák, amelyek a vállalatok versenyképességét akadályozzák. Ezekből a felmérésekből kiderül, hogy a vállalatok alapvetően kedvezőtlennek tartják a gazdasági környezetet és kirajzolódik az is, hogy egy elég nagy szakadék tátong az üzleti szféra és a gazdaságpolitika között.
A tanulmányokból kiolvasható, hogy a vállalati szférában is nő a bizonytalanság, amely főleg abból adódik, hogy a politika és a gazdaságpolitika nem támogatja a versenyképességet. Az EU fegyelmezi ugyan a makropolitikát, de nem látszik a koncepció a mikroszféra fejlesztésére – jegyezte meg Chikán
A tudás alapú társadalom hiányossága
A továbblépéshez az innováció alapú versenyképesség irányába kellene elindulni, de ennek az esélyei egyre romlanak, a tudás alapú társadalom alapjai hiányosak. A vállalatok látják, hogy le vannak maradva kutatás-fejlesztésben, de nem terveznek érdemi változást, a központi k+f szervezet pedig nem hatékony, széteső – mondta.
Chikán ennek megvalósítását abban látja, hogy az egyensúlyteremtést minél kisebb társadalmi feszültséggel kellene helyreállítani, vissza kellene nyerni a nemzetközi hitelességünket, a Nemzeti Fejlesztési Tervre (NFT) pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A professzor szerint nagy hiba, hogy az NFT is a politikai játszmák tárgyává vált, és hogy a tervezésnél a tervet nem helyezték nemzetközi kontextusba.
