A monetáris politika eszköztára, ezen belül is elsősorban a kamat- és árfolyampolitika elveszítette hagyományos, tankönyvszerű stabilizációs képességét, hangsúlyozta előadásában Gál Péter. Ami korábban tökéletesen szolgálta a stabilizációt, az egyensúly megteremtését, az mára – a külső feltételek megváltozásával – kontraszelektívvé vált – tette hozzá a szakember.
Másképp működnek a mechanizmusok
A közgazdász szerint ez könnyen megtapasztalható. Ma az árfolyam mesterséges – nyíltan vagy burkoltan történő – gyengítésének ugyanúgy minimális a hatása a gazdasági növekedésre, mint a forint erősítésének. A gyenge forint minimális mértékben élénkíti az exportot, és az importra is alig hat, miközben viszont kedvezőtlen inflációs hatása azonnal kimutatható, és kumulatív adósságnövelő hatása is jelentkezik. Az árfolyam erősítése az MFB szakembere szerint hasonlóképpen hatástalan: a 2004-2005-ös időszak jól mutatta, hogy mennyire nem korlátozta az export dinamikáját.
A kamatszint változtatásának szintén kevés a hatása. Ezt Gál Péter megintcsak a 2004-2005-ös évekkel illusztrálta, amikor is igen magas – véleménye szerint indokolatlanul magas – alapkamat mellett egyre erősödött a beruházások dinamikája, miközben a hazai megtakarítások szintje alig nőtt.
Nyitott tőkepiacon tehát egészen másképpen működnek a mechanizmusok, nem úgy mint akkor, amikor azokat a 20. század közepén kidolgozták, és ahogyan a tankönyvekben működnek – vonta le a következtetést a szakember. A beruházások volumene függetlenedik a monetáris politikai folyamatoktól, amelyek helyett inkább a nemzetközi kamatlábak szintje, illetve a nemzetközi és hazai kamatlábak közötti eltérés orientál.
Ciklikusság a régióban
Ezért fordulhat elő az, hogy nincsenek nagyon jelentős különbségek a kelet és közép-európai országok között, mutatott rá Gál Péter. Vannak fáziseltérések, látható gyorsabb és lassabb növekedés, de markáns eltérés nincsen, és mindenhol erős ciklikusság figyelhető meg. A legtöbb régiós országban úgynevezett stop-go jellegű ciklikusság tapasztalható: növekedés, megélénkülés, egyensúlytalanság és visszafogás követi egymást, és állandóan ismétlődik.
Ennek a ciklikusságnak a kezelése, illetve a legégetőbb problémának, az ikerdeficitnek a megoldása a monetáris politika hatástalansága miatt is egyre nehezebb a közgazdász szerint. Az ikerdeficit újratermelődésének megállítása nélkül viszont tartós fejlődésről és növekedésről nem lehet beszélni. A hagyományos eszközökkel viszont nem lehet operálni, ehelyett szükség lenne a monetáris és a fiskális politika közötti harmonizáció – teljes mértékben politikamentes – újragondolására – hívta fel a figyelmet Gál Péter.
