Az elemzői vélemények a hétfői kamatdöntés előtt megoszlottak arról, hogy 25 bázispontos emelést hajt-e végre a monetáris tanács vagy változatlanul hagyja a 8 százalékos kamatszintet. Múlt hét második felében azonban inkább az látszott valószínűbbnek, hogy a tanács nem változtat az alapkamat szintjén, mivel Járai Zsigmond egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kamatemelés nem az egyetlen opció.
A jegybank elnöke akkor azt mondta, hogy a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén az első számú téma az infláció lesz, amely októberben éves szinten 6,3 százalékra nőtt Magyarországon. Ha erős az inflációs várakozás, akkor a feladat a monetáris feltételek szigorítása – mondta az elnök, hozzáfűzve, hogy a forint erősödése ugyanakkor enyhíti az inflációs nyomást, ezért a monetáris politika alakításának feltételei az infláció szempontjából valamivel kedvezőbbek, mint pár hónapja.
„Így nem mondhatom, hogy a kamatemelés az egyetlen opció” – fogalmazott akkor Járai.
A Monetáris Tanács megosztott volt, a többség a 8 százalékos jegybanki alapkamat megtartása mellett döntött, a kisebbség 25 bázispontos emelést javasolt – mondta a döntést követő tájékoztatón a jegybank elnöke. Még a kamat megtartása mellett szavazók is úgy vélték, hogy ha a folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak, akkor szükség lesz újabb kamatemelésre – jelentette ki egy kérdésre a tájékoztatón Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint most a tanács többsége nem látott okot arra, hogy a testület megemelje a 8 százalékos alapkamatot.
Közel a kamatemelési sorozat befejezése?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kamat tartása melletti legfőbb érv az erősödő forint, a (szeptemberben mért) mérséklődő bérkiáramlás, valamint a reáljövedelmek csökkenése miatti visszaeső kereslet lehetett. Ugyanakkor az MNB az inflációs jelentésében 2008-ra 4,1 százalékos átlagos inflációt vár (októberi átlagos forintárfolyam mellett), ami messze van a 3 százalékos inflációs célkitűzésétől, és a +/-1 százalékos toleranciasávon is kívül esik, ami további kamatemelés(ek)re késztetheti a jegybankot a következő hónapokban. A kamatok szintentartásával feltehetően jelzést kívánt adni a döntéshozói testület, hogy lassítani kíván a kamatemelési sorozaton, illetve közel lehet a kamatemelési sorozat vége.
8,50 százalék lesz a „vége”?
Adam Slater, az Intrinseca Research európai feltörekvő piaci gazdaságelemző központ igazgatója szerint jó eséllyel nem zárult le végleg az MNB kamatemelési sorozata, mivel a gazdaságban meglévő alapszintű inflációs nyomás változatlanul erős. Slater szerint a hétfői döntés fő eleme a forint „igen meredek” erősödése az elmúlt időszakban, kérdéses azonban, hogy ez meddig tartható. Az elemző szerint a forintnak innen már „igen korlátozott” erősödési mozgástere van; 255 forintos euróárfolyam „már nagyon erős lenne”.
Slater – arra a kérdésre, hogy milyen szinten várja a magyar pénzügypolitikai szigorító ciklus tetőzését – azt mondta: cége még két, egyenként negyed százalékpontos emelést vár, vagyis 8,5 százalékra jósolja a legmagasabb kamatszintet. Az idén azonban már nem lesz emelés; a következő szigorítás valamikor a jövő év első felében várható, tette hozzá.
„Galamb” lesz az utód
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a hétfői döntés után az MTI-nek azt mondta: a Monetáris Tanácsban most „a galamboké az előny”, és az MNB alapkamata ezután „belátható ideig” 8,00 százalékon marad, hacsak nem lesz valamilyen drámai változás az alapszintű makrodinamikában, például a maginflációban vagy a forintárfolyamban.
Desbarres szerint az MNB – azzal, hogy 2008-ra is a cél fölé jósolja az inflációt – saját magának hagy mozgásteret az esetleges későbbi kamatemelésekhez, de ez „nem a legközelebbi jövőre szól”. Arra a kérdésre, hogy milyen időtávot ért „belátható időn”, a Crédit Suisse vezető londoni elemzője azt mondta: mivel Járai Zsigmond MNB-elnök márciusban távozik, és utódja jó eséllyel „galamb” lesz, így a szigorítási szünet átnyúlhat akár 2007 második negyedébe is.
A londoni elemzői közösség várakozása már a múlt héten a magyarországi jegybanki kamat hétfői szinten tartásának valószínűsítése felé mozdult el, elsősorban a forint ereje és Járai Zsigmond egy nyilatkozata miatt.
A Monetáris Tanács legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra, azt megelőzően szeptember 26-i hatállyal 50 bázisponttal 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntések lényegében megfeleltek az akkori elemzői várakozásoknak.
