A köztisztviselők, a rendes munkavállalók és a nemrég nyugdíjba vonultak számára szűnik meg a gáz- és távhőár-támogatás januártól – ők azok, akiknél a kimutatott egy főre jutó havi jövedelem nagy valószínűséggel nettó 94 ezer forint felett lesz, és akiknek emiatt nem jár az állami segítség.
Tippek
Az adóhatóság például igen bonyolult eljárással tudná csak megállapítani, hogy a jogosultak valóban egy háztartásban élnek-e annyian, amennyit az igénylőlapra beírtak – mivel családi adózás nincs, az APEH nem tudja pontosan, kik minősülnek együtt élőnek és kik nem. Könnyedén beírhatók további „fogyasztási egységként” a nagyszülők – ám ha valaki félne ezt hivatalos dokumentum nélkül megtenni, akkor egyórás okmányirodai ügyintézéssel könnyen növelheti a fogyasztók számát az egyébként fával fűtő idős rokonokkal.
Jól járnak a vállalkozók
Ennél könnyebben csak a vállalkozók juthatnak hozzá a támogatáshoz – náluk tulajdonképpen csak döntés kérdése, hogy a legnagyobb állami segítségre pályázva csak a minimálbér körüli jövedelmet vallanak be vagy azért annál valamivel nagyobbat, és így megelégszenek kisebb központi segítséggel. Az igénylőlapon az elmúlt háromhavi jövedelmek átlagáról kell számot adni személyenként: azt azonban semmi nem befolyásolja, hogy a vállalkozó ezt éppen abban a három hónapban kapja-e meg – sokszor saját magától –, nem befolyásolja semmi.
Számos jövedelemről szó sem esik: ilyen például az evás vállalkozó jövedelme – neki elvben nem kell beírnia semmilyen összeget, hiszen szja hatálya alá tartozó keresménye nem volt. Ám az sem előírható, hogy az evás vállalkozó a teljes bevételét tekintse személyes jövedelemnek – ez ugyanis nála nem igaz, hiszen a vállalkozással kapcsolatban költségei merülnek fel. Átalányt azonban erre aligha állapíthatnak meg nála – erre nincs törvényi felhatalmazás, ráadásul vállalkozástípusonként eltérő a nyereséghányad.
A legkedvezőbb hitel
Így a vállalkozók tulajdonképpen majdhogynem olyan jövedelmet írnak az igénylőlapra, amilyet akarnak – és ezért cserébe meg is kaphatják a támogatást. Mindezeken túl az új rendszerben nem számít a lakásnagyság sem: a gázártámogatásnak alapesetben csak a háromezer (nagycsaládosoknál az ötezer) köbméteres fogyasztás szab határt: az állami árkiegészítés csak az e feletti mennyiségre nem jár. Ám így – fűtsön bármekkora palotát a vállalkozó – ha a jövedelembevallásban alacsony összeg szerepel, az állam fizet.
A direkt csalás is hasznot hajt az új rendszerben, a lebukás veszélye ugyanis kicsi, és a büntetés sem szigorú: az egyetlen szankció, hogy a támogatást „kamatokkal növelten” kell visszafizetni. Az új támogatási rendszerben perek sokaságával kell számolni, és a bizonyítási teher is az államon van. A gázártámogatás így meglehetősen olcsó hitelnek minősül akkor is, ha egyébként nem járna.
