Egyhangúan döntött hétfőn a jegybank monetáris tanácsa (MT) arról, hogy az alapkamat 50 bázisponttal, 6,75 százalékra emelkedjék. Ez már csak azért is meglepő, mert az előző, 25 bázispontos monetáris szigorítást maga Járai Zsigmond jegybankelnök is inkább a tanács széthúzására, mintsem egyetértésére utaló jelként értékelte. Akkor a tagok egyik fele nem akart változtatni az irányadó kamaton, a másik fele meg 50 bázisponttal emelt volna. Az MT teljes egyetértésére, vagyis a korábban a kamatemelést nem támogató tagok álláspontjának megváltoztatására, egyelőre nincs kielégítő magyarázat. Elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egyszerűen az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank – bármennyire is ügyesen kendőzte ezt el az elmúlt időszakban – nem tolerál egy tartósan 280 forint körüli euróárfolyamot, mert a kormánnyal közösen meghatározott inflációs céljára ez végzetes csapást mérhet. Az MT galambjai (vagyis a lazább monetáris kondíciókat megengedő tagok) számára pedig végre leesett, hogy a héják (akik a fiskussal szemben kevésbé engedékeny monetáris politikát képviselik) nem a kormánnyal akartak kitolni, amikor az előző ülésen a nagyobb kamatemelés mellett érveltek, hanem egész egyszerűen az ország makrogazdasági fundamentumaira adott kötvény- és forintpiaci reakciókkal számoltak. Ezt utólag is igazolja a forint viselkedése: a kamatemelés nyomán a magyar fizetőeszköz jegyzése az euróval szemben a korábbi 280 körüli szintekről a 273-as értékre erősödött.
A szigorítást elemzők egyértelműen a jegybanki hitelesség visszaszerzésének irányába tett lépésként értékelik. Erre ráerősített az is, hogy Járai Zsigmond keddi nyilatkozatában további emelést is elképzelhetőnek tartott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
