A kormány stabilizációs csomagjával összefüggésben a GDP növekedésének várható lassulása, illetve az emelkedő kamatok miatt dráguló adósság-finanszírozás ahhoz vezet, hogy 2006 végére 63,5-64 százalékra nő az államadósság aránya a GDP-hez képest és az emelkedés jövőre is folytatódik.
Az igazgató erre az évre 8,2-8,3 százalékos nyugdíjreformmal korrigált államháztartási hiányt prognosztizál, korrekció nélkül a deficit 9,6 százalékra rúghat. Jövőre 6 százalékos, illetve 7 százalékot meghaladó államháztartási hiány tűnik reálisnak a nyugdíjreform korrekció belekalkulásától függően – mondta Gáspár.
Az igazgató szerint nem teljesíthető 2008-ra az ugyancsak konvergencia-kritériumnak számító 3 százalékos államháztartási hiány. Egy-két évre szükség lesz még 2008 után is annak lefaragásához – vélekedett Gáspár.
Még 100 bázispontos emelés
A jegybanki alapkamat pályájáról szólva kifejtette, hogy az év során szerinte kisebb lépésekben még 100 bázispontos emelés várható, így az alapkamat év végére elérheti a 7,25 százalékot.
Jövőre az első félévben a kamatszint nem változik, majd 2007 második felében, de indulhat meg a kamatcsökkentés az infláció mérséklődésével együtt – mondta Gáspár. Hozzátette: 2007 végére 7 százalékos kamatszint tűnik reálisnak.
2006 második felében gyorsul az infláció
Az ICEG 2006 második felében gyorsuló inflációra számít, decemberben az éves infláció 5 százalékot, a 2006 éves átlag pedig 3,5 százalékot ér majd el. A bázishatás miatt és az adóemelések következtében 2007 első felében kiugróan magasra, 7,5 százalékig is felkúszhat az infláció, majd decemberre 6 százalékig megy vissza. Ezzel az éves index 6-6,5 százalék lesz – mondta az igazgató.
Az előrejelzés szerint az ICEG 2006-ban 4 százalékos, 2007-ben 2,1 százalékos GDP-növekedést vár. A gazdaságkutató a csökkenést nagyrészt az erőteljesen lassuló lakossági fogyasztásnak tulajdonítja.
A lakosság rendelkezésre álló jövedelme az év utolsó negyedévében érezhetően csökken, és 2007-re ez már komolyabb mértékben megjelenik a lakossági fogyasztás alakulásában.
Van még tér a gyengülésre
Oszlay András, az ICEG tudományos főmunkatársa – kutatásokkal meg nem alapozott személyes véleménye – szerint van még tér további forintgyengülésre a jelenlegi 280 forintos euróárfolyamról, ám előbb-utóbb visszaerősödést. Oszlay úgy látja, hogy 265-270 forintos euróárfolyam tűnik reálisnak.
A tudományos főmunkatárs azonban utalt arra, hogy a globális, a regionális és a hazai pénzügyi kockázatok kellemetlen kölcsönhatása miatt nem lehet alapos előrejelzést készíteni a forint alakulásáról.
A megtakarítás bizonytalan
Gáspár a kormány kiigazító csomagjáról nyilatkozva megjegyezte: a számok szintjén „nagy mértékűnek” tekinthető, szerkezete ugyanakkor nem feltétlen kedvező. Az ICEG számítása alapján a bevételnövelés és a kiadáscsökkentés aránya 65-35 százalék, de míg a bevételi többlet teljesíthetőnek tűnik, addig a megtakarítás bizonytalan.
Az igazgató rámutatott, hogy az államigazgatási alrendszerek átalakításával megtakarított pénz összege, a gyógyszerkassza alakulása és az elbocsátásokkal összefüggő kiadások homályosak.
Gáspár bírálólag jegyezte meg, hogy az intézményrendszer átalakítása alapvetően csak a központi közigazgatást érinti, az önkormányzati rendszert és az állami-önkormányzati tulajdonú vállalatokat nem.
Jelentősebb egészségügyi és oktatási kiadáscsökkentéssel eleve nem lehet számolni, hiszen az EU más tagországaival összehasonlítva az ezekre a rendszerekre jutó ráfordítás megfelelő mértékű. Kiadás-átcsoportosításra viszont lenne lehetőség – mutatott rá az igazgató.
