Ám vannak arra utaló jelek, hogy ez a helyzet; mivel pedig az 1990-es években Európában valószínűleg sokan ettek a kórt okozó prionokkal fertőzött marhahúst, a kérdés az, meddig is lappanghat az emberi szervezetben a nyavalya. Brit kutatók szerint a betegség kifejlődése akár 50 évet is igénybe vehet – így a sokak által megjövendölt nagy, szivacsos agyvelőgyulladás járvány valószínűleg egyelőre elmarad.
A University College London kutatói Pápua Új-Guinea bennszülött lakóit vizsgálva jutottak erre a következtetésre. Az ottani szigetvilágban ugyanis létezik egy betegség, a kuru, amelyet ugyancsak prionok – speciális kórokozó fehérjék – okoznak. Ez a fájdalomérzettel, mozgáskoordinációs zavarokkal járó halálos kór azokban a törzsekben terjedt el, amelyek tagjai elfogyasztották halottaikat – a betegséget minden bizonnyal a felfalt agyvelő prionjai váltják ki. Mivel pedig az ausztrál hatóságok az 1950-es években betiltották a halottevést, az azóta előforduló esetek valószínűleg ennél korábbi fertőzések következményei. A brit tudósok 1996 és 2004 között végzett expedícióik során még mindig 11 idős személyben azonosították a kuru tüneteit; bennük számításaik szerint legkevesebb 34, és legfeljebb 56 évig rejtőzött a kór az első tünetek megjelenése előtt. Ez arra utalhat, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogyasztott kergekóros marhák húsa akár 2040-ben is okozhat betegséget.
