A bíróság azért döntött a csaknem féléves halasztás mellett, mert reménye szerint addigra már rendelkezésre áll a hivatalosan kirendelt építőmérnöki és gépészmérnöki szakértői vélemény, ami segítheti a bírósági ítélet meghozatalát. A 400 millió forint értékű perben másodrendű alperesként részt vesz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., mint az 1995-ös privatizációkor az állami tulajdon eladója, és harmadrendű alperesként Kálmán János, az MC Kft. egyik tulajdonosa, mint magánszemély.
A felperes Holcim jogi képviselője aggályát fejezte ki, hogy az építész illetve a gépészmérnöki szakvélemények elérik-e céljukat, ha külön-külön készítik el azokat, ezért azt javasolta, hogy a két szakértő egy közös véleményt alkosson. A felperes indítványozta, hogy a bíróság tartson helyszíni szemlét a Hejőcsabai Cementgyárban, hogy világossá váljon a malom al- és felépítményének kapcsolata.
Az alperes azonban a per eldöntéséhez nem tartja szükségesnek a szakértői véleményeket. A vita arról folyik, hogy a gyár területére a Holcim által épített ingatlanok alkotórészei vagy csak a terület tartozékai, mivel a földtulajdon az alperes MC Kft.-jé, míg a felépítmények a felperes Holcimé. Az alperes szerint a Holcim 11 éve jogcím nélkül tartózkodik a Hejőcsabai Cementgyárban.
Az alperes emlékeztetett arra, hogy főszabályként a telek tulajdonosa szerez tulajdonjogot az odaépített építmény felett, kivéve, ha az építmény értékesebb, mint a földterület. Szerinte nem helytálló a felperes azon érvelése, hogy a ráépítmény megvalósításával egyúttal tulajdont szerzett a földterület felett is. Az alperes szerint a helyszíni szemle egy laikus számára – és a bíróság is ilyen – nem mond semmit, mivel a gyár területén látható épületekről nem megállapítható meg, hogy egységet képeznek-e a bennük lévő berendezésekkel.
Előzmények
A Holcim Hejőcsabai Gyára privatizációjának második fázisában, a 90-es évek elején, a vállalat abban már 33,33 százalékos részesedéssel rendelkezett. A Holcim az MC Kft.-vel közösen tervezte a még állami tulajdonban lévő részvények megvásárlását. A privatizáció befejezését a Holcim és az MC Kft. közötti jogvita követte, 1994 óta több ezzel kapcsolatos per is folyt és folyik a magyar bíróságokon, amelyek egyike az állóeszköz tulajdonjogáról szóló vita.
A vitás tulajdoni részesedési ügyben a Legfelső Bíróság (LB) 2003-ban már hozott egy jogerős részítéletet, elutasítva a felperes Holcim elsődleges keresetét, amelyben bizonyos forgóeszközökre vonatkozó adásvételi szerződések hatálytalanítását kérte, így a per a Holcim másod- és harmadlagos keresete, illetve a viszontkereset vonatkozásában folyik, első fokon. A felperes másodlagos keresetében kérte az említett eszközök ráépítés útján való megszerzésének, harmadlagosan pedig a szerződés semmisségének megállapítását.
