A miniszterelnök jelezte: egy év minderre nem elég, de arra igen, hogy a válságkezelő intézkedésekkel a kedvezőtlen tendenciát visszafordítsák.
Bajnai Gordon kifejtette, hogy az egyensúlyteremtést tekintve már korábban is jelentős konszolidáció volt, és a közelmúltban megtett intézkedések is ezt a célt szolgálták. Úgy vélte, hogy Magyarországon a lakosság 70 százaléka tartja szükségesnek a takarékosságot.
Varga átvette
Az ülésen átvette a GEF elnöki tisztségét Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, aki a konszenzus, a közös célok keresésének fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélekedett, hogy a korábbi évek sikereire építve el kell érni, a gazdaságba minél több forrás kerüljön.
A növekedés beindításához akadálymentesítésre, az adók csökkentésére van szükség – hangsúlyozta a miniszterelnök, utalva arra, hogy jelenleg kevesen fizetnek sok adót, és sokan keveset. Ennek megváltoztatására példaként említette, olyan adójavaslatot készül előterjeszteni a kormány, amely 2010-től lehetővé teszi, hogy a munkavállalók 90 százaléka a személyi jövedelemadó alsó sávjába tartozzon.
Nagyobb vagyonok
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy szükséges a nagyobb vagyonok megadóztatása.
az mszp elé viszi bajnai
Adójavaslatokról egyeztet Bajnai Gordon miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakciójával csütörtökön este. A javaslatoknak része egy új vagyonadó is.
A miniszterelnök elmondta: sokféle koncepciót mérlegelve döntött úgy, hogy olyan javaslattal áll az őt támogató frakciók elé, amely új vagyonadó bevezetését jelentené Magyarországon. A magasabb értékű ingatlanok és más vagyonelem adóztatásával érvényesítenék a társadalmi szolidaritást – mondta.
A GEF-en a miniszterelnök kitért a növekedés beindításához szükséges foglalkoztatottság növelésének fontosságára. Ennek részét képezi, hogy a 2012 után 65 évre emelik fokozatosan a nyugdíjkorhatárt, illetve megváltoztatják a gyes és a gyed időtartamát.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy bizalom nélkül nincs gazdasági fejlődés, növekedés.
fej
A kormány válságkezelő programja munkahelyellenes, ezért rossz csomag, ami káros a magyar gazdaság számára – mondta a Fidesz elnökének kabinetfőnöke.
A Fidesz szerint az MSZP csomagja „munkahelyellenes csomag, amely káros és rossz Magyarország számára, káros és rossz a magyar gazdaság számára” – fogalmazott Szijjártó Péter a sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a válságból egyedül növekedéssel lehet kilábalni, a növekedés pedig munkára alapul. Az MSZP csomag azért rossz, mert az nem a munkára alapul – hangsúlyozta a Fidesz politikusa. Úgy vélte, ha az MSZP-csomagot Bajnai Gordon „végighajtja” az Országgyűlésen és lenyomja az emberek torkán, akkor azzal 200 ezer munkahelyet sodor veszélybe.
Megtenni a lépéseket
Nem az euró bevezetésének céldátumát kívánja kijelölni, hanem az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket kívánja megtenni a válságkezelő kormány, ezzel szerezheti vissza a befektetői bizalmat Magyarország – mondta közben Oszkó Péter pénzügyminiszter a GKI Gazdaságkutató konferenciáján.
A magyar makrogazdasági pályát elemezve a pénzügyminiszter elmondta: amíg a tavalyi 3,4 százalékos GDP arányos magyar államháztartási hiánymutató rosszabb, mint a 2,9 százalékos Európai Uniós átlag, addig idén az EU országok átlagos hiánya 6 százalék lesz, szemben a 3 százalék körüli magyar mutatóval.
Jó tanulók?
Az Oszkó Péter által vetített EU-s előrejelzés szerint az idén 3,4 százalék, jövőre 3,9 százalék lesz a GDP arányos magyar államháztartási hiány, míg Szlovákiában az idén 4,7 százalék, jövőre 5,4 százalék. „lassan mi leszünk a jó tanulók az Európai Unióban”- jegyezte meg a pénzügyminiszter.
Ebben az évben 400 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött a kormány, ami a GDP 3,8 százaléka, jövőre további 900 milliárdos kiadáscsökkentésre kerül sor – közölte Oszkó Péter.
A strukturális átalakítások hosszabb távon fejtik ki hatásukat – jelezte Oszkó Péter, példaként felhozva a nyugdíjrendszer reformját, ami 2010-ben a nyugdíjkiadásokat a GDP 10,5 százalékára, 2015-ben pedig 8,5 százalékára szorítja le.
Példátlan
„Az idén induló, s a jövőre folytatódó adócsökkentésre húsz éve nem volt példa” – jelentette ki a pénzügyminiszter arra utalva, hogy a munkát terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Hozzátette azt is, hogy az átlagbér adóéke a korábbi 54 százalékról jövőre 46 százalékra csökken. (Az adóék a személyi jövedelemadó és a járulékok összegének viszonyát fejezi ki a bérköltség százalékában, azaz 54 százalékos adóék esetében az összes bérköltség 46 százalékát kapja meg a munkavállaló.)
A járulékcsökkentés az átlagbér sávjában 1-1,5 havi nettó jövedelemnövekedést hoz a munkavállalóknak – összegezte a folyamatot Oszkó Péter.
