A Fidesz-KDNP azt javasolja többek között, hogy alkossanak megfelelő szabályozást a kilakoltatások megelőzéséért. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az adós maga értékesítse ingatlanát adott esetben legalább 6, legfeljebb 12 hónapos moratóriummal, s szabályozni kell a tartozás átütemezésének lehetőségét, feltételeit is.
A frakciószövetség kezdeményezi azt is, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit, illetve hogy terjesszék ki a jelenleg érvényes törvényeket minden olyan állampolgárra, aki munkája elvesztése miatt képtelen fizetni lakáshitele törlesztőrészletét. A Fidesz-KDNP emellett kedvezményt biztosítana az adós számára a hitel egyösszegű visszafizetése esetén. Speciális szabályozást igényel ugyanakkor az az eset, amikor a forint árfolyamromlása miatt a hitel összege meghaladja az ingatlan értékét.
Az ellenzéki képviselő a témával foglalkozó rendkívüli szociális bizottsági ülés után azt mondta, hogy a szocialisták kezdeményezésére elfogadott állásfoglalás beilleszkedik az eddigiek közé, “időt húz, maszatol, és nem ad megoldást”.
Az állásfoglalás szerint az átláthatóbb pénzügyi tevékenység kialakításáért és a hitellel rendelkezők védelméért további törvények módosítása és meghozatala szükséges. Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága 15 kormánypárti igen és 12 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a dokumentumot.
A Fidesz-KDNP a határozati javaslatát – az írásos szöveg szerint – azzal indokolta, hogy a forint gazdasági válsággal összefüggő árfolyam-ingadozása hatására a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei rövid idő alatt és drasztikus mértékben, akár 30-50 százalékkal megnőttek. Naponta mintegy 30 új, fedél nélkülit regisztrálnak, a lakosság 10-15 százalékát fenyegeti az árverezés veszélye, a közüzemi számlákkal tartozók száma eléri a 720 ezret.
A legfrissebb adatok alapján elmondható, hogy a fizetésképtelen adósok érdekében meghozott eddigi intézkedések sok esetben nem érték el céljukat. Számottevő javulás nem várható, mert a jelenlegi rendszer egyik alappillérét képező önkormányzati elővásárlási jog “hitelét veszti” a 2010-re tervezett 100-120 milliárdos, a települési önkormányzatokat érintő elvonások miatt – olvasható a javaslatban.