Gazdaság

Állatkínzások ügyében tanulnak nyomozni a rendőrök

Az állatkínzások nyomozásának hatékonyabbá tétele érdekében szervezett szemináriumot az Országos Rendőr-főkapitányság és az Angol Királyi Állatvédő Egyesület (RSPCA). 2004 óta mintegy 700 ilyen ügyben nyomozott a rendőrség Magyarországon.

Tamás Gábor alezredes, a bűnügyi főosztály vezetője felidézte: az állatkínzás szankciója az 1878-as Csemegi-kódexben jelent meg először Magyarországon, akkor 100 forint, illetve később 80 pengő pénzbüntetéssel lehetett büntetni. Ezt követően sokáig a szabálysértési jog foglalkozott az állatkínzással, és bár egyes eseteket – mint a tiltott állatviadalok szervezése – lehetett a Büntető törvénykönyv alapján is büntetni, mégsem volt önálló szankciója az állatkínzásnak.

Ezen változtatott a Btk. 2004-es módosítása, amikor önálló tényállás lett az állatkínzás. Mint mondta, az eltelt időben 700 ilyen ügyben nyomozott a rendőrség, ezek között volt kiemelkedő jelentőségű is, mint a soproni eset, ahol 200 kutyát kínzott gazdájuk. A nyomozati metodika még nem alakult ki, az állatkínzás nyomozásának még nincsenek hagyományai a magyar rendőrség történetében. Ezért szervezték az Angol Királyi Állatvédő Egyesület (RSPCA) és más hatóságok közreműködésével a keddi szemináriumot, hogy az angol tapasztalatok alapján, a hazai szabályozáshoz illeszkedve alkossák meg a nyomozások metodikáját – mondta.

A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti osztályának szakembere azt vázolja a városi kapitányságokról érkezett 154 rendőrnek, hogy az állatkínzások nyomozása során milyen ügyészi elvárások vannak. A Pest Megyei Bíróság bírája – aki már döntött állatkínzásos ügyben – azt ismerteti, milyen adatokat tudott használni az ítélkezés során, és melyekre lett volna még szüksége. Süth Miklós főállatorvos azokat a háttérjogszabályokat mutatja be, amelyeket a bizonyítás során segítségül hívhatnak a rendőrök. Az angol szakértő pedig az állatkínzásos ügyek nyomozásának angliai tapasztalatait ismerteti.

A Btk. alapján jelenleg két év szabadságvesztéssel, illetve pénzbüntetéssel lehet büntetni az állatkínzást, de a jelenlegi bírói gyakorlatban még nem gyakori a tényleges szabadságvesztés kiszabása. A nagy felháborodást kiváltó, súlyosabb esetekben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve jelentős pénzbüntetést szabnak ki – tette hozzá. Mint mondta, a leggyakrabban a kedvtelésből tartott állatok kitaszítása, gépjármű mögé kötése miatt indul eljárás.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik