Belföld

Egy magyaré a matematikai “Nobel”

Abel-díjban részesült Szemerédi Endre matematikus.

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének, valamint az egyesült államokbeli Rutgers Egyetem tudósa idén március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat is kapott. .

Mint a díjbizottság közleményében (http://www.abelprize.no) olvasható, a magyar tudós a “diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért” részesült a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban. A magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést.

A “diszkrét” szó a matematikában a folytonos ellentéte. Olyan dolgok diszkrétek, amelyek nincsenek egymáshoz tetszőlegesen közel, hanem „hézagok” vannak közöttük. Például a valós számok folytonosan (“rés nélkül”) töltik ki a számegyenest, ellenben az egész számok diszkréten helyezkednek el. A diszkrét matematikához szokták sorolni a kombinatorikát, gráfelméletet, a játékelméletet.

Az Abel-bizottság közleménye kiemelte, hogy Szemerédi a magyar matematikusokra jellemző kiváló problémamegoldás hagyományait viszi tovább a játékelméleti kutatásaiban.

Erdős Pál is tanította

Az 1940-ben született tudós 1960-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán. Itt szerzett középiskolai tanári diplomát 1965-ben. Az egyetemen Erdős Pál és Hajnal András voltak legfontosabb tanárai. Ezután az MTA Matematikai Kutatóintézet (1999-től MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) tudományos munkatársaként kapott állást. Emellett 1967 és 1970 között levelező aspiráns volt Moszkvában Iszrail Mojszejevics Gelfandnál. Hazatérése után tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken volt vendégkutató, vendégprofesszor: Columbia Egyetem, Rutgers Egyetem. 1990-ben utóbbi intézmény számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást.

1970-ben védte meg Moszkvában a matematikai tudomány kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává. 2010-ben az Amerikai Nemzeti Akadémia (United States National Academy of Sciences) hazai tagjává választották. Akadémiai tisztségei mellett a Bolyai János Matematikai Társulat tagja, valamint az Acta Mathematica, a Studia Mathematicarum, a Combinatorica, illetve a Discrete Mathematics szerkesztőbizottságába is bekerült.

A díj

Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) a fiatalon elhunyt norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak.

2001-ben jelentette be Norvégia, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat. Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó – kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó – nemzetközi elismerést végül 2003-ban ítélték oda először.

2005-ben már megkapta a díjat egy magyar származású matematikus, Peter D. Lax.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik