A H5N1 2006 legnagyobb fenyegetése
A madárinfluenza meghatározó témája volt az előző év sajtó megjelenéseinek. Idén láthatóan még nem került a figyelem középpontjába a veszélyes madárbetegség.
Összegezhetetlen a világszerte elpusztított szárnyasállomány mennyisége és a betegség által okozott gazdasági kár. A sokszor túlzó, hatásvadász média megnyilvánulások mellett természetesen sokszor figyelmeztettek a szakemberek a betegség valódi veszélyeire. Az emberre közvetlenül átterjedő, gyors terjedésű H5N1 mutáció azonban szerencsére eddig nem jelent meg, így az emberi megbetegedések száma viszonylag alacsony volt. Egyes országok mezőgazdaságát és idegenforgalmát azonban súlyos károk érték.
Az észlelt fertőzés még csak gyanú – hangsúlyozta Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke a FigyelőNet kérdésére – ugyanis a mintákat Londonba kell kiküldeni, ahol az azonosítás 8-10 napot vesz igénybe. Bárány László emellett azt is kiemelte, hogy a jelen probléma töredéke a tavalyinak, hiszen a vírus egy törzsállományban, azaz fogyasztásra nem értékesített állományban bukkant föl.
A fertőzés továbbterjedését azonban nem tartotta valószínűnek a BTT elnöke, ugyanis a jövő hétre ígért téli időjárás miatt befagynak a pocsolyák, a vándormadarak vándorlásával nem kell számolni, és nincs nagy létszámú állatállomány a szabadban, amelyek fokozottan ki lennének téve a veszélynek.
Bejelentés alapján bukkantak a fertőzésre
Madárinfluenza gyanúja egy Csongrád megyei lúdtartó telepen bukkant fel – közölte Süth Miklós. Egy vasárnapi bejelentés alapján vizsgálták meg a hatósági állatorvosok azt a szentes közeli állattartó telepet, amelyen 3300 ludat tartottak. Az elvégzett helyszíni ellenőrzést követően a hatósági állatorvos megállapította, hogy a lúdállományban mintegy 30-40 állatnál tapasztalhatók idegrendszeri betegség tünetei és elhullást is észleltek.
Az MTI tudósítása szerint az elhullott állatok kórbonctani vizsgálata nyomán az állatorvosok megerősíthetőnek ítélték a madárinfluenza gyanúját, de ezt még laboratóriumi vizsgálatok nem igazolták.
Az MTI értesülései állategészségügyi előírásoknak megfelelően hétfő reggel a telepről 5 libatetemet küldtek Budapestre, az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laboratóriumába, hogy a szükséges ellenőrző vizsgálatokat akkreditált intézetben végezzék el. Ezzel párhuzamosan kijelölték az előírt védő- és megfigyelési zónát a körzetben. Az állategészségügyi hatóság intézkedett az előírt szűrés megszervezéséről is.
A főállatorvos tájékoztatása szerint az állattartó telep 1 kilométeres körzetében nincs település. A teleptől számított 3 kilométeres sugarú körben 57 tanya van, ahol 1743 baromfit vizsgáltak meg, de nem találtak gyanús eseteket. A 10 kilométeres körzethatáron belül mintegy 850 baromfitartó udvart kell átvizsgálniuk a szakembereknek. Itt várhatóan mintegy 8500 baromfi lehet. Emellett a 10 kilométeres körzeten belül 18 nagy állattartó telepet regisztráltak, valamivel több mint 43 ezer állattal.
A madárinfluenza gyanús lúdállomány preventív – megelőző – leölése megkezdődött a Süth Miklós szerint, amely várhatóan kedd délutánra befejeződik. A helyi lakosok szerint a közelmúltban a Korógy-patakon jelentős számú átvonuló vadkacsa fordult meg.
Sertéspestissel fertőzött vaddisznót is találtak
Süth Miklós keddi tájékoztatása szerint Nógrád megyében a szlovák határhoz közel 3 sertéspestissel fertőzött vaddisznót is találtak. A sertéspestissel fertőzött vaddisznók közül kettőt kilőttek és így állapították meg a fertőzöttséget, míg Ipolytarnóc közelében az állat rendellenesen viselkedett, ezért lőtték le. A főállatorvos hangsúlyozta: a környéken gyér a házisertés állomány, a 10 kilométeres kijelölt körzetben a szakemberek szerint mindössze 50-100 házisertés élhet.
Az elővigyázatosság érdekében azonban Nógrád megyében forgalomkorlátozást rendeltek el a házisertésekre.
Az MTI kérdésére válaszolva azt Süth Miklós pontosan nem tudta megmondani, hogy a magyar sertés és sertéshús exportot harmadik országba miként érintik a sertéspestises esetek, ennek elbírálása az exportot fogadó ország kompetenciájába tartozik.
A főállatorvos közölte: mindkét állatjárványügyi esetről értesítették az unió illetékeseit.
Száz százalékos támogatás jár
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: azok a gazdálkodók, akik állatállományukat a járványügyi intézkedések miatt veszítik el 100 százalékos állami kárpótlásban részesülnek.
Bárány László elmondása szerint a tavalyi járvány miatt okozott kárért mindenkit kártalanítottak, ám ez 8-10 hónapot vett igénybe.
A madárinfluenza 2006-ban mintegy 20 milliárd forintos kárt okozott az ágazatnak Magyarországon: 7,2 milliárd forint a termelőknél merült fel az állománykivágások, az előrehozott kivágások és a telepítések szüneteltetése miatt, 13 milliárd pedig a vágóüzemeknél az áresés és a többletköltségek miatt – emlékeztetett Bárány László.
