A bruttó hazai termék (GDP) az idén 3 százalékkal nő, a lakossági fogyasztás stagnál, a beruházások 4 százalékkal bővülnek – ismertette a GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisát Vértes András elnök. A GKI 8,5-9 százalékos februári inflációs csúcsra számít, 2007 átlagában pedig 6,5 százalékos átlagos áremelkedést vár, szemben a decemberi prognózisban rögzített 5,8 százalékkal.
A folyó fizetési mérlegben 4 milliárd euró hiány lehet, ami a GDP 4 százalékával egyenlő. A GDP-arányos államháztartási deficitre vonatkozó előrejelzését is módosította a GKI, az új prognózis 6,5 százalék, szemben a korábbi 6 százalékkal. A bruttó államadósság valószínűleg csak megközelíti a GDP 70 százalékát. Ennél magasabb adat akkor jöhet létre, ha a vártnál jóval nagyobb maradvány-felhasználás vagy adósságátvállalás történik.
A gyors és nagyfokú államháztartási egyensúlyjavulás kényszere miatt a magyar gazdasági fejlődés jellege és üteme 2007-ben átmenetileg eltér a többi közép-európai országétól – állapítják meg a kutatók. Nálunk az élénk exportkereslet stagnáló hazai fogyasztói kereslettel és bizonytalan beruházási szándékokkal találkozik. A szomszédos országokban viszont többnyire szárnyaló belföldi felhasználás kapcsolódik egybe az európai konjunktúrával.
Így idén Magyarországon differenciált és lassúbb lesz a fejlődés, míg a környező országokban fennmarad a gyors növekedés. Az inflációnál fordított a helyzet: a mi átmeneti inflációs sokkunkkal szemben a szomszédoknál lassul vagy alig gyorsul az áremelkedés. Reformjainkkal viszont versenyképességi előnyt szerezhetünk.
Nem puhulhat fel a reform
Ma még bizonytalanul ítélhető meg az üzleti szektor reagálása a költségvetési kiigazításra – olvasható a GKI jelentésében. A stabilabb makrogazdasági feltételek ösztönzőleg hatnak a közepes és a nagyobb cégek rendkívül lanyhává vált beruházási döntéseire, tőkeszerző képességére. Kérdéses a kisvállalkozások magatartása, ahol a tehernövekedés is jelentősebb és a kiszolgáltatottság is nagyobb.
Az infláció alakulása szempontjából az egyik kulcskérdés az üzleti szféra bérmagatartása. Várhatóan a korábbi évek trendje folytatódik mintegy 7-8 százalékos bruttó keresetemelkedéssel. A költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének 2007. II. félévi béremelésre fordítása következtében a kimutatott éves átlagos béremelkedés 6 százalék körüli lesz.
A megkezdett gazdaságpolitikai fordulat hatásai 2007 második felében egyre inkább érezhetővé válnak. Jó esély van arra, hogy a költségvetési kiigazítás hatásosnak bizonyul. Ugyanakkor számos reformlépésre még csak ezután kerül sor. A kormányzat elvi elkötelezettsége egyértelmű, de ennek ellenére nem zárható ki, hogy kedvezőtlen politikai fejlemények nyomán a reformok továbbvitele, végrehajtása és társadalmi elfogadtatása felpuhul. Ha ez bekövetkezne, súlyos nehézségeket okozna már 2008-ban is, de főleg 2009-2010-ben – vélik a kutatók.
