Látványos Audi-áldozatot mutatott be az Argo című film stábja a nézőknek, amikor a filmben szereplő maffiózó-páros kocsija egy bánya oldalán legörgetve lelte halálát. Az akció nem terhelte meg milliókkal a film költségvetését. A jármű ugyanis egy stábtag, a film zenéjét készítő barát nagylelkű felajánlása volt. Az illető úgy dobta be a közösbe 5 éves kocsiját, hogy csak a javíttatás költségeinek megfizetését kérte Árpa Attilától. Az elsőfilmes rendező olcsón megúszta volna, ha a kocsi első letaszítása a bánya oldalából sikerrel jár. Ekkor azonban nem sérült meg az autó, sőt, a második próbálkozásnál is csak a visszapillantó tükrök látták kárát a generált balesetnek. Ezután vonult műhelybe a stáb, hogy mesterséges úton hozza megrongált állapotba a kocsit, amely a javíttatás óta újra a pesti aszfaltot szaggatja.
Honnan kérhetnek támogatást a filmkészítők?
• A Magyar Mozgókép Közalapítványtól, amely részben a költségvetés által garantált, részben a televíziók által befizetett pénzt osztja szét a pályázók között (a médiatörvény szerint ugyanis a tévéknek reklámbevételük 6 százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására kell fordítaniuk, s e kötelezettség a közalapítványba való befizetéssel is teljesíthető)
• Az Országos Rádió és Televízió Testülettől, amely általában 10 és 50 millió forint közötti összeget ad, de feltételként szabja, hogy az elkészült alkotást magyarországi műsorszolgáltatónál mutassák be • A kereskedelmi televízióktól, amelyek adott esetben 50-100 millió forintot sem sajnálnak egy filmre
• A forgalmazó cégektől, amelyek általában csak néhány millió forinttal támogatják az alkotásokat
• Vállalatoktól, amelyek 1-2 milliótól a több tízmillió forintig hajlandóak adni, annak függvényében, milyen hasznot hozhat számukra a film, illetve milyen viszonyban állnak a producerrel
• Pénzügyi közvetítőktől, amelyektől a teljes költségvetés 20 százaléka jöhet össze
• Koprodukció esetében az Európa Tanács filmalapjához, az Eurimages-hoz is pályázni lehet, maximum 700 ezer euróig (175 millió forintig)
BONYOLULT RENDSZER. A kedvezmények úgy ösztönzik a hazai filmipart, hogy nem csupán a filmkészítők járnak jól: az állam is „olcsón megússza”, mert pénz helyett adókedvezményt ad. A filmek elkészítését támogató cégek pedig jelentősen csökkenthetik fizetendő társasági nyereségadójukat – mondja Vadon Enikő, a KPMG adószakértője. E mellett további két ösztönző elem, hogy a filmgyártók (filmstúdiók és producerek) a beruházásaik után az adókedvezmény és a gyorsított értékcsökkenési leírás előnyeit is élvezhetik (lásd külön).
Demján Sándor. Nyár közepén el szeretné kezdeni a stúdióépítést Etyeken. Andy Vajna. Neki kellene idecsábítania az amerikai filmeseket.
„A konstrukció a magyar filmgyártást támogató vállalatok számára az eddigieknél határozottan nagyobb társadalmi szerepvállalást tesz lehetővé, míg a filmkészítőknek nehezen elérhető pénzügyi forrásokhoz kínál hozzáférést” – mondja Boris Mihály, a ConCorde Filmfinanszírozási Alap vezetője. A ConCorde Értékpapír Rt. több hónapja hozta létre ezt a filmalapot, amely tavaly mintegy 500 millió forinttal támogatott 16 filmet, az idén pedig már 2 milliárd feletti összeget szán erre a célra.
„A konstrukció révén a filmgyártásba fektetett minden 100 forint után 116 forintot remélhetnek a cégek” – állítja Boris Mihály. Az ügy pikantériája, hogy a cechet álló Pénzügyminisztérium illetékesei úgy vélik: hosszú távon és több adónemet tekintve, adóbevételeket növelhet a társasági adóról való lemondás. A remélt filmipari fellendülés nyomán ugyanis az szja- és az áfa-bevételek jelentős növekedését prognosztizálják az ágazatban, ami nem csupán kiegyenlíti, hanem jóval meg is haladja majd a társasági adó kiesését.
A ConCorde Filmfinanszírozási Alap csaknem egy tucat céggel áll üzleti kapcsolatban, és szándékai szerint sokkal jobban nem is növeli majd a számukat. „Ez a vállalatszám teljesen átláthatóvá és kezelhetővé teszi a konstrukciót” – indokol Boris, hozzátéve, hogy az érintett társaságok többsége a pénzügyi szektorból kerül ki, és valamennyi milliárdos nyereséggel zárta az elmúlt évet. A ConCorde filmalapja csak azokat a filmeket támogatja, amelyek – az előírásoknak megfelelően – átesnek a Nemzeti Filmiroda regisztrációs folyamatán, s amelyeknek a költségvetése a realitások talaján áll. Azt nem vizsgálják, hogy milyen művészi értéket képvisel a támogatásért folyamodó produkció.
Nagy Marcell, a Sorstalanság főszereplője. Minden idők legdrágább magyar filmje.
A filmgyártás finanszírozásában mindenesetre sokan fantáziát látnak, amit az is bizonyít, hogy a ConCorde-éhoz hasonló konstrukcióval rukkoltak elő más pénzintézetek is. Kiss Ágnes, a Raiffeisen Consulting vezérigazgatója szerint két-három év múlva már nemcsak közvetítenek a gyártók és a befektetők között, de közvetlenül is támogatják majd a magyarországi filmgyártást. Addigra megszűnhet az a forráshiány, ami ma jellemzi az iparágat, és igazi művészi produkciókat is elő lehet állítani úgy, hogy azok közönségsikert arassanak.
„Az új filmtörvény után talán könnyebb lesz összeszedni egy filmhez szükséges pénzt, hiszen a befektetők is beszállnak” – véli Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Ő egyébként már húsz éve a magyar finanszírozási struktúrán kívül alkot, általában külföldi producerek által előteremtett forrásokból. Az idehaza több mint százezer nézőt vonzó Csodálatos Júliának például Robert Lantos producer javasolta a témáját is, és kanadai forrásokból fedezték a költségeket.
Filmtörvény-csemegék
Támogatási kedvezmény
LÉNYEGE: A nálunk készülő hazai és külföldi filmek Magyarországon felmerülő gyártási költségeihez nyújtott magántámogatás után adó-visszatérítés jár. A gyakorlatban ez dupla kedvezményt jelent. Ha például egy hazai nagyvállalat 5 millió forinttal támogatja egy film elkészültét (előkészítés, forgatás, utómunka), akkor a Nemzeti Filmirodától adókedvezményre jogosító, úgynevezett támogatási igazolást kap. Ennek birtokában 5 millió forinttal csökkentheti társasági adóalapját, de egyúttal a fizetendő társasági adóját is csökkentheti ennyivel. Ez annyit jelent, hogy például 100 millió forintnyi adóalap (adó előtti nyereség) esetén támogatás nélkül 16 millió forintnyi adót (a 100 millió forint 16 százaléka), támogatás révén viszont csak 10,2 millió forintnyi adót kell fizetnie (a 95 millió forintra csökkentett adóalap 16 százaléka, mínusz – az adóból – további 5 millió forint). Igaz a példában szereplő 5 milliós támogatást is ki kell fizetni, de a törvény nem tiltja, hogy a támogatásért cserébe vállalatunk ellenszolgál-tatást – például filmben reklámmal felérő megjelenést – is kapjon.
FELTÉTELEK: Az adó-visszatérí-tés nem jár automatikusan: a Nemzeti Filmirodánál 45 nappal a forgatás előtt be kell jelenteni a készülő produkciót, amely megvizsgálja a költségvetést, és úgynevezett támogatási igazolást ad ki, amely az igazolt magyaror-szági gyártási költséget hitelesen tanúsítja az adóhatóság felé
• A teljes évi adókötelezettség legfeljebb 70 százalékára rúghat a kedvezmény (ugyanakkor nagy előny, hogy akár az adományozás évében, akár az azt követő három évben – még részletekre osztva is – csökkenthetjük adónkat)
• Egy-egy film magyarországi gyártási költségeinek összesen legfeljebb a 20 százalékáig vehető igénybe adó-visszatérítés
• A film nem tartozhat az indoko-latlan erőszakot vagy pornográfiát megjelenítő – úgynevezett 5-ös kategóriájú – alkotások közé
Beruházási kedvezmény
LÉNYEGE: A Magyarországon megvalósuló, kizárólag film- és videófilm-gyártáshoz kapcsolódó összesen legalább 100 millió forintot elérő gép, berendezés és ingatlan beruházás tízéves társaságiadó-kedvezményt élvez. A kedvezmény mértéke a teljes beruházási öszszeg 35-50 százaléka, attól függően, hogy a befektetés melyik régióban valósul meg. Így például Budapes-ten csak 35, Pest megyében 40, a Nyugat-Dunántúlon (például Etyeken) 45, másutt pedig 50 százalékos ez a kedvezmény.
FELTÉTELEK: Igénybevételéhez pénzügyminisztériumi engedély szükséges
• Legalább 30 százalékban új eszközbe, vagy ingatlanba kell pénzt fektetni, a felújítások összértéke a teljes beruházásnak legfeljebb 20 százalékát adhatja
• Évről évre legfeljebb a fizetendő adó 80 százaléka írható le ilyen módon
Kedvezményes értékcsökkenés
LÉNYEGE: A kizárólag filmgyár-táshoz kapcsolódó új berendez-ések és gépek amortizációs kulcsa 50 százalékos, azaz két év alatt teljesen leírhatók, szemben az ilyen eszközöknél szokásos 14,5-33,0 százalékos mértékekkel. Az ide sorolt ingatlanok 15 százalékos értékcsökkenése is kiemelkedően előnyös, hiszen az általános szabályok ma jellemzően 2-6 százalékos leírási kulcsokat tartalmaznak.
FELTÉTELEK: • A létesítményben és az eszközzel „nemkívánatos” 5-ös kategóriás film az első 5 évben nem készülhet
STÚDIÓ-BOOM. A szakma sokat remél attól is, hogy az új szabályozás a filmipari beruházásokat is támogatja, köztük a Demján-Vajna-féle „Etyekwoodot” is. Sipos Áron, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke szerint, ha megépül a filmstúdió, akkor lesz rá esély, hogy az amerikai filmesek – az általuk mostanság nagyon kedvelt Csehország és Románia helyett – ismét hozzánk jöjjenek forgatni. A hazai filmkészítők tavaly már csak 2-3 milliárd forintnyi bérmunkára kaptak megrendelést, a korábbi 9 milliárddal szemben, miközben a régió más országai 10-12 milliárd forintnak megfelelő produkciós megrendeléshez jutottak.
„Ha az etyeki központ olyan infrastruktúrát és árakat nyújt, amivel valóban komoly produkciókat tud idevonzani, az fantasztikus jót tenne a filmszakmával” – véli Szabó István. Ma ugyanis komoly probléma a filmgyártásban, hogy a jó szakemberek, a díszletfestők, öltöztetők, világosítók kényszerből elhagyják a pályát. Így megszakad a mesterről tanítványra szálló tudás láncolata, s ha a hazai know-how lenullázódik, akkor ismét külföldről kell majd szakembereket hozni, akárcsak a ‘30-as években. (Az akkoriban Berlinből importált mesterek hatását tükrözik a magyar filmes szlengben ma is élő német kifejezések.)
„Nyár közepén el szeretnénk kezdeni az építkezést Etyeken, s ezt követően akár 6-8 hónap múlva elkészülhet a Korda Stúdió beruházás ősszel bejelentett, első üteme” – nyilatkozta a Figyelőnek Demján Sándor, a TriGránit Rt. elnöke. Az Andy Vajnával közös beruházásában épülő hatalmas stúdió-komplexum építéséhez már csak bizonyos engedélyek beszerzése, illetve a bankokkal zajló finanszírozási tárgyalások vannak hátra. A helyi képviselőtestület március végéig hoz döntést a szükséges rendezési tervről, az építési engedélyeket várhatóan június végéig kapja meg a stúdió beruházásáért felelős, néhány nappal ezelőtt alapított cég, a Korda Filmstúdió Kft.
A beruházási terv nagyságrendileg 150 millió euró (37,5 milliárd forint); a finanszírozáshoz mindenképpen szükség lesz bankhitelre, ennek arányáról azonban a beruházók a tárgyalások előtt nem kívántak beszélni. Demján Sándor szerint azonban 10 év alatt megtérülhet a 40 ezer négyzetméteresre tervezett komplexum. Erre meg is van az esély, hiszen a filmtörvényben biztosított kedvezmények révén igencsak megugrott a belföldi és a külföldi érdeklődés a magyarországi forgatások iránt. Igaz, egyúttal három konkurens stúdióval is számolni kell már rövid távon is. Pomázon a hírek szerint már szeptemberben elkészül egy ilyen rendeltetésű komplexum, amely szintén alkalmas lesz hollywoodi szuperprodukciók fogadására. A magánberuházás több mint 500 millió forintot emészt fel; 3,5 hektáros területen két stúdióépületet adnak át, összesen 7 ezer négyzetméternyi alapterülettel. A Stern Film Stúdió beruházása mögött Szabados Róbert magyar származású vállalkozó és Novák Emil rendező-operatőr áll.
Argo-milliók
Jelenetek az Argóból. Kétszázhetvenmillió forintból készült el az RTL Klubban edződött média-fenegyerek, Árpa Attila első egész estés filmje, az Argo. A hazai gyakorlathoz képest szokatlan finanszírozású filmnél (lásd a táblát) a koprodukciós partnerré előlépett televíziós csatorna Árpa Attila nevének erejében bízva invesztált a filmbe. Cserébe a hazai sugárzási jogok kizárólagosságát kérte, illetve az általa finanszírozott rész erejéig tartott számot a haszonra. A szponzorok kizárólag készpénzzel szállhattak be a produkcióba, cserébe termékelhelyezést kaptak a filmben. „A Magyar Mozgókép Alapítványt megnyerni a filmnek korántsem volt olyan könnyű, mint a szponzorokat” – mondja György Péter producer. Árpa első körben lepattant az intézményről, ám az egyik koprodukciós partner később sikerrel pályázott ugyanarra a gyártási támogatás-ra, amit az elsőfilmes rendezőnek nem ítéltek meg. Az eddig 140 ezer nézőt vonzó film forgalmazá-si bevétele 40 millió forint.
Ha a filmtörvény korábban lép életbe, megúszhatták volna a veszteséget. „Gazdaságilag nehezen megtérülő vállalkozás a filmkészítés, abban az esetben viszont lehet az, ha a produkció eladható külföldön” – mondja György Péter, akinek Romániába és Szlovákiába már sikerült eladnia az Argót. Most ezektől a magyarlakta piacoktól remél további bevételt, illetve bízik a film DVD-n történő kiadásának sikerében és a videókölcsönzők kedvező forgalmában.
Kérdésünkre, miszerint veszteségesnek ítéli-e a produkciót, azt válaszolta: inkább tanulságos-nak. Szerinte nem feltétlenül lett volna veszteséges, ha a filmtörvény korábban lép életbe, illetve, ha megkapják a Magyar Mozgókép Alapítványtól a forgalmazási támogatást. Nem ártott volna ugyanakkor a nézettségi garancia támogatás sem, amely 80 ezres nézőszámnál 40 millió, 100 ezres nézőszámnál 50 millió forint könnyebbséget jelentett volna a filmnek.
(A Mafilm privatizációjáról hosszas huzavona után tavaly ősszel született kormányzati döntés, de a cég vagyonértékelése csak február végén fejeződik be. A leromlott és korszerűtlen létesítmények teljes modernizálása azonban 4-5 milliárd forintnyi pótlólagos beruházást igényelne.) Végül egy negyedik nagyobb stúdió-beruházás is elindulhat: nemzetközi, közepes költségvetésű játékfilmeknek otthont adó stúdió áll tervezés alatt, egyelőre inkognitót választó külföldi és hazai befektetők részvételével.
ÁLLAMI JÓINDULAT. Zachar Balázs, a kulturális tárca audiovizuális főosztályának vezetője szerint minden érdeklődő befektetési cégnek segítenek majd az adókedvezményt kihasználó konstrukciók kidolgozásában. Ennek eredményeképpen hosszabb távon a nagyobb filmek költségeinek 20 százalékát állhatja majd a magántőke.
Emellett szükség lesz állami támogatásra is, amely a tervek szerint növekszik. Igaz, ez egyelőre nem vehető biztosra, hiszen a 2005-ös költségvetésben ilyen célra csak 5,1 milliárd forint szerepel, miközben tavaly 6 milliárdot osztottak szét. Ám Zachar Balázs közlése szerint a kulturális tárca előterjesztésében azt javasolja a kormánynak, hogy a 2006-os büdzsé terhére vállaljon további 2,6 milliárdos kötelezettséget. Erre ugyanis – bizonyos határokon belül – van mód a költségvetési törvény szerint.
