A miniszterelnök ünnepi beszédében emlékeztetett rá, hogy kormánya megtette azt, amit ígért, a nemzet főtere megújult. Orbán Viktor a Kossuth téren, Tisza István szobrának felavatásakor azt mondta, be akarták fejezni azt, amit elődeik az Országház köré álmodtak, és meg is tehették ezt, mert a választóktól felhatalmazást kaptak rá. Orbán Viktor szerint a néhai miniszterelnök szobra önmagán túlmutat, hiszen Tisza István mindenfelől „ostromlott várat örökölt”, de hitt abban, hogy a nemzet megmenthető – fűszerezte némi aktuálpolitikával mondandóját a kormányfő.
A háború utolsó lövése azzal végzett, aki mindig a magyar nép érdekeit nézte – utalt a Tisza elleni merényletre Orbán Viktor, majd arra is, hogy a Tisza-szobor helyére később Károlyi Mihályé került. Ezt úgy kommentálta, hogy „van, akit nem elég egyszer megölni”. A kormányfő a sors nagy ajándékának nevezte, hogy visszakerül helyére a szobor. Ez egy új, nemzetépítő korszak kezdete lehet. Orbán Viktor azt reméli, hogy ebben az új korban van értelme magyar jövőről beszélni, miután a kormány az elmúlt négy évben visszaállította az ország becsületét. Orbán azt mondta, Tisza úgy gondolta, hogy a munka oldalán álló pártnak nem kell kommunistának lennie, lehet nemzeti is.
Monarchia vagy anarchia?
Harcot indított az ellen, hogy a liberalizmus és szocializmus hangoztatói szerint elavult dolog a nemzetre hivatkozás, mert Tisza István úgy vélte, hogy a nemzet egyesíteni képes az embereket – tette hozzá a kormányfő, aki szerint Tisza végig kiállt a dualizmus oldalán, mert reálpolitikusként pontosan tudta, hogy a monarchia alternatívája csak az anarchia lehetne. “Most, amikor önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, csak azt mondhatjuk, amit Tisza István: ‘töredelmesen bevallom, nemzeti alapon állunk’. Ezen felül mi töredelmesen bevalljuk, nem csak nemzeti alapokon állunk, de a szabadság alapján is” – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán végül reményét fejezte ki, hogy a “darabjaira hullott liberális korszak után egy nemzeti korszak” kezdődhet. Úgy fogalmazott, “nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak? – tette fel a kérdést a kormányfő. „Dicsőség és hála Tisza Istvánnak, a magyarok miniszterelnökének – zárta beszédét Orbán Viktor.
Az MSZP ellenzi a szobrot
A párt szerint a politikus sem saját korában, sem később nem fejezte ki a nemzet egységét, ezért ellenzi Tisza István szobrának felállítását a Kossuth Lajos téren: Az MSZP vezetőinek közleménye szerint nem egy műalkotásról van szó, hanem valós politikai vitáról, érdemi nézetkülönbségről, amelyet “káros és felesleges” lenne elhallgatni. Azt írták: Tisza István “nem szerette a magyar progressziót”, és a magyar progresszió sem szerette őt, és ez egy évszázad után sem változott.
Az ellenzéki párt jobban szerette volna, ha Tisza István helyett Deák Ferenc szobrát helyezték volna el a Kossuth Lajos téren, mert az ő személye és tevékenysége “megkérdőjelezhetetlenül jobban” fejezi ki az összetartozást – áll a közleményben. Közölték, hogy az MSZP a felsoroltak alapján nem vesz részt a hétfői szoboravató ünnepségen. Tisza István 1903 és 1905 között, majd 1913-tól-1917-ig volt Magyarország miniszterelnöke. 1918. október 31-én merénylet áldozata lett.
