A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint az export értéke 36,011 milliárd eurót, az importé pedig 38,113 milliárd eurót tett ki a január–szeptemberi időszakban. A forgalom első félévi növekedési ütemét – különösen importban – jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező úgynevezett bázishatások, amelyek az export-import olló kivitel javára történő szétnyílásában, és ezzel összefüggésben a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg.
A harmadik negyedévben ezzel szemben az export értékbővülése (10 százalék) már alig haladta meg az importét (9 százalék), amelynek következtében az egyenleg mindössze 14 milliárd forinttal vált kedvezőbbé.
A behozatal forintárszintje az első kilenc hónapban változatlan maradt, a kivitelé 2 százalékkal mérséklődött. A cserearány közel 2 százalékkal romlott, amit jelentős, részben a behozatalban lényegesen nagyobb forgalmú energiahordozók kereskedelmében tapasztalt határozott árszintnövekedés eredményezett. Az időszakon belül a harmadik negyedévben az import árindexe – az első félévben tapasztalthoz képest – jelentősebb mértékben, mintegy 3 százalékponttal meghaladta az exportét. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva mintegy 3 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz képest közel 3, a dollárhoz viszonyítva pedig 6 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalékkal nőtt.
