Négy éve, az olimpiarendezés költségeiről és feltételeiről írott hatástanulmánya előtt a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég hiába várt az államtól bizonyos alapinformációkat. Hiányoztak például azok a fejlesztési programok, amelyekből kiderülhetett volna, hogy milyen, az olimpia számára is fontos létesítmények, infrastrukturális beruházások valósulnak meg 2012-ig – a játékoktól függetlenül is – olvasható a Figyelő csütörtöki számában.
A PwC-nek kellett elkészítenie ezeket a programokat, amelyek viszont így – parlamenti, fővárosi közgyűlési jóváhagyások, költségvetési kötelességvállalások híján – könnyen megkérdőjelezhető számítási alapok csupán. A rendezés végösszegeként megjelölt 4600 milliárd forint tehát csak akkor értelmezhető, ha az általános infrastrukturális fejlesztéseket a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és Budapest városfejlesztési koncepciójával összhangban tervezik és végzik el. Egyebek mellett 300 kilométernyi új autópályáról, 25 kilométernyi új metróvonalról, illetve 3 új közúti hídról, egy – teljesen új – központi olimpiai stadionról, 4 labdarúgó-stadionról, 11 fedett csarnokról, egy 16 ezer férőhelyes olimpiai faluról, valamint egy 17 ezres médiafaluról volt szó a korábbi tanulmányban, amiből csak igen kevés valósult meg az elmúlt három évben.
A tanácsadó cég vezetője a lapnak úgy nyilatkozott: a helyzet jobb, mint korábban volt, mert elképzeléseik részben beépültek a Nemzeti Fejlesztési Tervbe és a Podmanitzky Tervbe, s az elmúlt három évben hoztuk a 4 százalék körüli növekedési ütemet.
Hozzátehető, hogy ráadásul közben a „fű alatt”, a politikai támadásoktól mentesen, egyre reményteljesebben bontakozik ki a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésének a lehetősége. A 160 milliárd forintos projekt elkészült stadionjai mérsékelhetnék a későbbi kiadásokat is.
Az elmúlt évtizedek tapasztalati szerint a szűk három hétig tartó ötkarikás játékok „eltartják magukat”, a rendezés közvetlen költségei többnyire megtérülnek. Az összetettebb makroökonómiai hatásokat már jóval nehezebb megjósolni. Holger Preuss, a mainzi egyetem professzora, az Olimpiák ökonómiája – 1972-2000 című könyv szerzője (és a PwC-tanulmány egyik kidolgozója) szerint többnyire túlbecsülik ugyan a gazdasági hatásokat, ám ha a beruházási fázis recesszió idejére esik, azt mindenképpen jótékonyan enyhíti a felkészülés.
A mozgalom érvelése szerint 2016-os rendezéssel számolva az államnak az amúgy is elvégzendő feladatain túl évi 72 milliárd forintba, vagyis a költségvetés 1 százalékába kerülne az olimpia. Másfél éven belül mindenesetre még nem ekkora összegről, csupán mintegy 4 milliárd forintnyi többletkiadásról kellene dönteni. Nagyjából ennyibe kerül ugyanis a pályázat kidolgozása és eljuttatása az előbírálatig, amikor a jelentkezőkből kiválasztanak öt várost. Amelyik ebbe a körbe bekerül, az ha végül nem is nyer, de az esélyei lényegesen megnőnek a 2020-as, vagy 2024-es olimpiára – olvasható a Figyelő legfrissebb számában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
