Volt pezsgés
Idén év elején derült ki, hogy a barkácspiac telítettsége ellenére ez az egyik legvonzóbb célpont a multik számára. Magyarországra jönne a Bauhause és a Hagebau, illetve egy brit lánc is érdeklődve figyeli a magyar piacot. A Wal-Marttal kapcsolatban 2005-ben csak találgatások jelentek meg, egyes hírek szerint már ingatlanokat is vásárolt, mások a Cora francia hipermarketlánc felvásárlását vették biztosra, ám az amerikai cég itthon egyelőre nem hallat magáról. A drogéria piacra bejelentkezett a Schlecker, amely alacsony árairól hírhedt. Az igazi durranás azonban az volt, hogy kiderült: a Lidl után a nagy vetélytárs, az Aldi is telket vásárolt Magyarországon és decemberben bejegyezték honi leányvállalatát.
A ruházati kiskereskedelem is élénkülni látszik, idén derült ki, hogy jönne az LVMH. Megnyitotta első boltját a H&M, a konfekcióipar mogulja, a felső szegmens iránt folyamatosan érdeklődik a Peek & Cloppenburg és Burberry. Landolt a Stefanel és a Next is, bár egyelőre ezeknek a multiknak csak egy-egy üzletük van a fővárosban. A ruházati piacot a Skála kivonulása kavarta meg, az áruházlánc eltűnése egyfelől indokolt volt az említett márkák megjelenése miatt, másfelől váratlan volt, hiszen a piac erősödését jelezte minden piackutató.
Az év közepéig a szó szoros értelmében nem történt semmi a kereskedelmi piacon azon kívül, hogy a forgalomnövekedés megrekedt, a költekezés lelassult. Az év eleji lanyhulás rányomta a bélyegét az ágazat éves egész teljesítményére. Bár mindezek ellenére nem hagyta el panasz a szektor szereplőinek ajkát. Vélhetően számítottak arra, hogy a korábbi évek dinamikus kiskereskedelmi bővülését követően konszolidációs időszak következik.
A forgalom mennyisége várhatóan 4-5 százalékos növekedést mutat év végén az autó- és üzemanyag-értékesítéssel együtt. Ennél valamivel jobban teljesített idén a napi fogyasztási cikkek piaca, amely az 5-6 százalékos mennyiségi növekedés mellett 4-5 százalékos volumennövekedésre lehet képes. Ezzel a szektor a tavalyi 2200 milliárd forint forgalom után 2005-ben várhatóan 2300 milliárd forint felett teljesít, amely a gazdaság egészét tekintve nem is rossz eredmény. Sőt önmagához mérten sem gyenge teljesítmény a 4-5 százalékos volumennövekedés, ha azt vesszük alapul, hogy a kiskereskedelmi piacot 2005-ben a diszkontosodás és a vele járó folyamatos árszínvonal-csökkenés tartotta a markában. Ugyanis a napi fogyasztásicikk-szektorban több árufajtánál 2005-ben komoly árcsökkenés mutatkozott, vagyis a növekvő mennyiségi mutatók ellenére ezeknél a termékköröknél változatlan maradt a forgalom értéke.
Kisebbek felé fordultak
Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kereskedelmi növekedést a GDP-hez lehet viszonyítani. A szektor sem képes áttörni a magyar gazdasági növekedés korlátain. Úgy véli, többnyire azok a vállalkozások tudtak idén forgalomnövekedést felmutatni, amelyek képesek voltak a terjeszkedésre. Adatai szerint 2005-ben lassult a kereskedelmi négyzetméterek növekedési üteme. Szinten maradt ugyan az új üzletek nyitása (darabra vetítve), de a fejlesztők immár a kisebb, 3-5 ezer négyzetméteres, vagy ennél is kisebb egységek felé fordultak.
Csökkent
Az idei volt az első, amikor kézzel fogható volt az üzletek számának csökkenése is. Három évvel ezelőtt 53 ezer kereskedelmi eladóhely létezett Magyarországon, 2005 év végére ez a szám 48-49 ezerre olvadt. (A kereskedelmi egységek áltag negyede szűnik meg, de helyüket általában újak veszik át. Idén viszont sokkal kevesebb új egység nyílt, mint amennyi megszűnt.) Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyvezető igazgatója az élelmiszer-kereskedelemben 2010-ig 10 százalékos boltszámcsökkenést jósol. Ennek a változásnak az előszele érződik 2005-ben, vagyis a folyamat idén indult be igazán.
Augusztusi trendforduló
A forgalomerősödés az év második felében kezdődött, augusztusban egy szempillantás alatt meglódult a piac. Ezzel együtt azonban kiéleződött a szakma és a kormányzat között 2004-ben kezdődött vita. Nyáron derült ki ugyanis, hogy a kormány 25-ről 20 százalékra kívánja csökkenteni az áruforgalmi adó felső határát. Az ebből eredő 4 százalékos ármérséklődést a kormányzat egyértelműen a fogyasztóknak kívánja adni és ezt minden lehetséges fórumon hangoztatta is.
A kommunikációt kissé túlzásba vitte a kormányzat azzal, hogy Mesterházy Attila nyáron azt találta mondani: árkommandók tartatják majd be az árcsökkenést. Veres János pénzügyminiszter a szerencsétlen kijelentést már augusztusban igyekezett tompítani, és a szakmát azzal nyugtatni, hogy nem lesz árkommandó.
Mélyütés
Az elcsendesülő kedélyeket Gráf József agrárminiszter nyár végi kijelentése borzolta fel ismét: olajat öntött a tűzre azzal a kijelentésével, hogy Magyarország nem kíván az unió élelmiszerszemét-lerakatává válni. A miniszter ezzel az élelmiszerimport növekedésére célzott. A behozatalról később kiderült, hogy az első teljes uniós évben nem növekedett drasztikusan, vagyis a kijelentés egy újabb kereskedelem elleni kirohanássá degradálódott – állítják a kereskedelemben érintettek.
Az igazi mélyütést azonban a kereskedelmi törvény elkészítésével vitte be a szakmának a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amely kétéves egyeztetés után olyan változatot tett le a kormány asztalára, amellyel a legtöbb kereskedelemben és élelmiszeriparban érdekelt érdekvédelmi szervezet nem értett egyet.
A problémáról az év végi kereskedelmi hajrá elterelte a figyelmet, ugyanis az utolsó negyedév kezdetével lassan, de biztosan megindult a kiskereskedelmi élénkülés, amely jelenleg is tart. Kérdés azonban, hogy a kereskedők az utolsó negyedévben képesek lesznek-e behozni az első féléves lemaradást.
A jövő évi áfacsökkentés és az erőteljesebb bérkiáramlás miatt a kereskedők 2006-ban jobb évet remélnek.
