kínlódik – mint az összeállításunkból kiderül – az „átkosból” itt maradt, a rendszerváltás idején privatizált bolthálózatokkal. Alig van olyan régi kereskedelmi lánc, amely ma virágozna (talán egyetlen ellenpéldaként az Áfészből átalakult Coop-láncot lehetne említeni). Annál több olyat lehet felsorolni, amely már eltűnt, gondoljunk csak a Ruházati Boltra, a Szivárványra, a Közértre, a Csemegére vagy az Ezermesterre. Volt olyan, amelyiket multinacionális cég vásárolt fel, és már a saját márkaneve alatt, a saját koncepciója szerint működteti, de olyan is akadt, amelyet az új tulajdonos sem tudott megmenteni, boltjai ma egész más funkciót szolgálnak ki, például bankfiók vagy kávézó lett belőlük. Volt olyan lánc – lásd Vasedény vagy Ápisz -, amelynek privatizációja annak idején nagy port vert fel, mert kívülállók azt gyanították, hogy bizonyos körök túl jól jártak vele. Lehet, hogy vevőik tényleg jól jártak, de sajnos nem úgy, hogy felvirágoztatták az ölükbe hullott üzletet. Erre képes új magyar tulajdonos ugyanis nem nagyon akadt.
Kézenfekvő magyarázat, hogy a hazai tőke nem bírta a versenyt a bivalyerős világcégekkel, amelyek méretüknél fogva képesek arra, hogy leszorítsák a beszerzési árakat. Egy multi azonban nemcsak ezt tudja: van például kipróbált, máshol már működő koncepciója, amelyet az új célterületen is tud alkalmazni. Ebben az esetben a helyi menedzserek feladata már csak a megvalósítás marad.
Ezzel kellene egy másik, a magyar piacon működőképes koncepciót szembe állítani. Az ügyeskedő privatizátoroknak ez nem ment, mégsem állítható, hogy a dolog lehetetlen. Léteznek ugyanis olyan kereskedőhálózatok, amelyeket tulajdonosaik vidéken, a semmiből építettek fel, folyamatosan alkalmazkodva a piac változásaihoz. Ilyen például a műszaki árukat forgalmazó ElektroPont és Euronics vagy a fogyasztási cikkeket árusító Tempo hálózat, amelyek főleg a multik számára „túl kicsi” városokban válhattak sikeressé. De említhetjük a franchise rendszerben működő, boltonként más-más tulajdonos által üzemeltetett, külföldön terjeszkedő CBA-t is. Az azonban csak ezután dől majd el, hogy az ilyen cégek tovább tudnak-e fejlődni a nemzetközi vállalatok árnyékában, vagy sorsuk a bekebelezés lesz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
