csak meg kellett élni azt az időt, amikor a koalíció pártjai egymással versenyeznek, hogy ki tud többet tenni a főváros lakóiért. Demszky Gábor, akinek majdani memoárjában 2004. aligha szerepel az aranyoldalak között, hosszú szünet után ismét kezdeményez. Kecsegtető a koreográfia: rövid távon viszonylag kis költséggel járó, konkrét hangulatjavító intézkedéssel vezeti fel a középtávú tervezést és a távlatos koncepciót. A szombati parkolási díj elengedése teremt aurát az idei százmilliárdosra ígért közlekedési és útfejlesztésekhez, a horizonton pedig megcsillan az egységes utazási bérlet és parkolási díj délibábja. Vége a hét szűk esztendőnek, az Orbán-kormány tudatos városromboló taktikájának, Budapest kezd végre magára találni, üzeni most Demszky, hogy a budapestiekben tudatosuljon: a főpolgármester már magára talált.
Annak, hogy tavaly az év végén Atkári János főpolgármester-helyettes, a város tényleges működtetője kegyvesztetté vált, valóban van egy olyan olvasata is: az eddigi szigorú pénzügyi fegyelem fellazulhat. Budapestnek – az országos költségvetéssel szemben – még van lehetősége az eladósodás mértékének növelésére. Pótlólagos forrásokhoz tud jutni az állam által biztosított és az EU-s pályázatokból beérkező pénzeken túlmenően is. Egy közvélemény-kutatás szerint a fővárosiaknak leginkább a kutyapiszokból, az utak és a tömegközlekedés siralmas helyzetéből, a parkolási anomáliákból van elegük. Ebből kiindulva csodákat lehet tenni százmilliárd forinttal.
De elegendő lesz-e ennyi az újabb választási győzelemhez egy olyan fővárosban, amelynek továbbra sincs hosszú távú fejlesztési koncepciója? Amelyről nem tudni, hogy üzleti, pénzügyi, logisztikai, kulturális, vagy milyen más pozícióit szeretné erősíteni a régióban? Amelynek belvárosába nem érdemes bemenni: nappal úgysem lehet kocsival megállni, este meg minek?
Demszky megújult lendülete a jelek szerint még a szocialistákat sem ragadta magával. A kormányfő legalábbis még az MSZP hétvégi rendezvényén is azt fejtegette, hogy Budapestnek „tempót kell váltania.” Ehhez máris megvan a szocialista kormánymegbízott, aki ha úgy tetszik, kapcsolatot tart majd a kabinet és a főváros között. Ha pedig úgy tetszik: Molnár Gyula még idejében esélyt kapott arra, hogy hitelesebb főpolgármester-alternatívának építse fel magát a következő önkormányzati választásokig, mint amilyen 2002-ben Gy. Németh Erzsébet volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
