A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Budapesten a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén azt mondta, hogy az államháztartásban „durva átalakításra” lenne szükség, csökkenteni kell a költségvetés finanszírozási igényét..
A jegybank elnöke kiemelte: ahhoz, hogy 2008-ra teljesítni tudjuk az euró bevezetéséhez szükséges előfeltételeket, hozzávetőleg másfél év alatt 1300 milliárd forint kiadáscsökkentést kellene végrehajtani az államháztartásban, ami a mostani körülmények között lehetetlennek tűnik.
Járai Zsigmond újságíróknak válaszolva hangsúlyozta: bármilyen színezetű kormánya is legyen jövőre a választásokat követően az országnak teljesen új gazdaságpolitikára lesz szükség. Az államháztartásban a reformok elodázhatatlanok, mert az államháztartás a mostani formájában finanszírozhatatlan – mondta.
Túlzó béremelési igények
Magyarország egyfajta kegyelmi állapotot élvez, amit annak köszönhet, hogy itthon jelenleg még elég magas a kamatfelár a külföldi befektetőknek, azonban ez nem lesz mindig így – mondta a konferencián felszólaló Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. Szerinte a kedvező inflációs kilátások nagyrészt a jegybank következetességének eredményei, azonban Hamecz azt készséggel elismerte, hogy vannak olyan külső tényezők, amire nincs ráhatása a jegybanknak. Ezek közül kiemelte a két évvel ezelőtti áfaemelést, valamint a jövőre tervezet áfakulcs-csökkentését.
A magyar gazdaságnak az egyik legnagyobb veszélyforrás a rendkívül magas fizetésimérleg-hiány – állítja Hamecz. Ilyen magas deficit sokáig nem tartható, valamelyik gazdasági szereplői réteg hamarosan lépni fog a korrekció érdekében, ami óhatatlanul alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezet.
Az államháztartási hiányra kitérve Hamecz megjegyezte, hogy a kvázi-fiskális tényezőkkel kiegészített hiány a jegybank számításai szerint 12-13 százalék körül alakul majd.
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint túlzó az érdekegyeztető tanács által javasolt 5-6 százalékos nominális jövő évi béremelés. Ugyanis jelenleg 2 százalék körüli inflációval számol a jegybank, vagyis reálbér-növekedést a tervezettnél jóval kisebb nominális béremelkedéssel is el lehetne érni. Az ügyvezető óva intette a gazdaság kisebb szereplőit attól, hogy jelentős mértékben eladósodjanak devizában. Ezt csak akkor „ajánlatos”, ha a vállalat exportál – mondta.
Vértes bírálta a jegybankot
Vértes András a keddi rendezvényén azt mondta, szó sincs arról, hogy az ország lecsúszna az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott országok versenyében. Járai Zsigmond jegybankelnök kedd délelőtti előadásában ugyanis azt állította, hogy Magyarország több tekintetben is lemaradt ebben a versenyben.
Vértes András aláhúzta: „szó sincs lecsúszásról, nincs értelme ilyeneket állítani”. A GKI Rt. elnöke egyúttal komoly problémának nevezte azt, hogy eltér a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek, illetve a Monetáris Tanácsnak a kommunikációja.
Egyúttal politikailag szerencsétlennek nevezte azt, ahogyan Járai Zsigmond bemutatta az államháztartás alakulását. Az MNB-elnök totális kritikát fogalmazott meg az államháztartásról, holott ő is volt pénzügyminiszter, és abban az időben nem csinált egyetlen reformot sem – emlékeztetett a GKI elnöke.
