A számvevőszéki jelentés megállapítja: a központi költségvetés bevételeinek évente átlagosan 7-8 százaléka származik társaságiadó-befizetésekből. Az APEH a társasági adó beszedését a költségvetési előirányzathoz viszonyítva 2002-ben 105,3 százalékban, 2003-ban 96,5 százalékban, 2004-ben pedig 97,8 százalékban teljesítette.
Az idei év első nyolc hónapjában a társaságiadó-befizetések nettó összege 196 milliárd forint volt. Ez a teljesítés az éves előirányzatnak (468 milliárd forint) 41,9 százaléka, az időarányos előirányzatnak pedig 62,8 százaléka. Az ÁSZ azonban megállapítja, hogy az adóalanyok adófeltöltési kötelezettségének határidejét a jogszabály december 20-ában határozza meg, így az időarányos befizetések alapján a bevételek éves teljesülésére még nem vonható le helytálló következtetés.
Eltérő eljárásrend
Az ÁSZ vizsgálata szerint az adóbevallások feldolgozásának rendje biztosítja a bevallások egységes elvek szerinti nyilvántartását, rögzítését és ellenőrzését. A feldolgozási folyamat meghatározó részét támogatja informatikai rendszer, azonban ez nem terjed ki valamennyi feldolgozási szakaszra, bár ennek a feltételei biztosítottak.
A bevalláselmulasztás szankcionálását megelőző hatósági munka eljárásrendjére az igazgatóságok eltérő gyakorlatot alakítottak ki. A számvevők rámutattak arra, hogy míg az egyik igazgatóság felszólító levélben hívja fel az adózó figyelmét bevallási kötelezettségének teljesítésére, egy másik igazgatóság azonnal a bírságról szóló határozatot küldi meg.
Problémás nyilvántartás
A jelentés szerint 2002-ben a társaságiadó-bevallást benyújtó adóalanyok 1,4 százalékát, 2003-ban 1,9 százalékát, 2004-ben pedig 1,3 százalékát ellenőrizték. Tavaly a jogszabály alapján a háromezer legnagyobb várható éves adóteljesítményű adóalany kötelező kétévenkénti ellenőrzése keretében 1934 utólagos adóellenőrzést hajtottak végre. A költségvetés társaságiadó-bevételeinek 53 százaléka ezen adózó cégek befizetéseiből származott.
Az ÁSZ nehezményezte, hogy az APEH a feltárt adókülönbözetek összegét adónemenként csak egy összegben tartja nyilván, ellenőrzési típusokra bontva azonban nem. Ennek következtében nem állapítható meg a realizált bevétel, és nem mutatható ki hátralékállomány.
A vizsgált időszakban az APEH közel 30 százalékkal több adóalanynál kezdeményezett végrehajtási eljárást, a végrehajtással érintett adótartozás összege 21 százalékkal nőtt. Az intézkedések eredményeként 2003-ról 2004-re a társaságiadó-hátralékból behajtott bevételek összege 41 százalékkal nőtt.
Teljesített feltételek elemzés nélkül
A Pénzügyminisztérium az adókedvezmények igénybevételével, elbírálásával kapcsolatos, jogszabályban előírt feladatait teljesítette. Nem készített azonban elemzést, illetve értékelést arra vonatkozóan, hogy a különböző adókedvezmények igénybevétele mennyiben segítette a kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését, arra hivatkozva, hogy ezt jogszabály nem írja elő számára.
Javaslatok
Az ÁSZ szükségesnek tartja annak elemzését, illetve értékelését, hogy az igénybe vett adókedvezmények milyen mértékben járultak hozzá a kitűzött gazdaságpolitikai célok eléréséhez, valamint az APEH informatikai-nyilvántartási rendszerének átalakítását annak érdekében, hogy a főbb ellenőrzési típusokkal feltárt adókülönbözetek adónemenként kimutathatók legyenek, továbbá hogy a bevallás benyújtása elmulasztásának szankcionálásakor az igazgatóságok egységes eljárásrendet kövessenek.
