A parlament hétfői ülésén – késő este – lényegében kialakultak a jövő évi adótörvények, hiszen a benyújtott módosító javaslatok megszavazásával most már csak a végleges törvényszöveg elfogadásán a sor. A parlament az országgyűlési erőviszonyoknak megfelelően csak a kormány által támogatott módosításokat fogadta el.
Idén megtartóztatták magukat a honatyák és honanyák, amikor összesen mintegy száz módosítást nyújtottak be a 2006-os adótörvényekhez. Ehhez jön a luxusadóhoz és az egyszerűsített közteherviselési hozzájáruláshoz tartozó kevesebb, mint kéttucatnyi módosító és kapcsolt módosító javaslat. Ezek kevés száma ellenére heves – főként politikai – vita bontakozott ki a szavazások miatt a mindkét oldalról szinte teljes létszámban megjelent képviselők között.
Kormányzati hátszéllel
A módosító javaslatok ellenére megmarad a kormány által beterjesztett adótábla, s így a felső személyijövedelemadó-kulcs 36 százalék lesz, míg a 18 százalékos kulcs 1 550 ezer forintig érvényes. Nem támogatta a parlament a kormány korábbi javaslatát, amelyben a jövedelem 15 százalékában maximálták volna az adómentes juttatásokat, de ezek felső határát 400 ezer forintban határozták meg.
Nő a meleg-, illetve a hidegétkeztetésre vonatkozó támogatás összege. Ez jövőre 9, illetve 4,5 ezer forint lesz. Kedvező változás, hogy jövőre három helyett kilenc forint lesz a kilométerenként elszámolható gépjármű-használati költség. Megenyhült a parlament, s így az eredeti elképzeléseknél vállalkozásbarátabb lesz a 10 százalékos társasági adó kulcsának alkalmazhatósága. Így azok a cégek választhatják ötmillió forint nyereségig a tízszázalékos kulcsot, ahol átlagosan a minimálbér másfélszereséért foglalkoztatják alkalmazottaikat, és megfizetik az ennek megfelelő járulékot – a korábbi javaslat a kétszeres szorzót alkalmazta.
A luxusadó kapcsán egyetlen érdemi módosítást fogadtak csak el. E szerint az önkormányzatoknak – ha nem készítenek a helyi viszonyoknak megfelelő érték szerinti besorolást – a törvényben meghatározott értékhatár középértékét kell települési átlagértéknek tekinteniük.
Pártnyilatkozatok
Mivel a beterjesztett adótörvények nagyobbrészt az év közben meghirdetett Száz lépés programban lefektetettek szerint alakultak, a kormányoldal a programban rejlő lehetőségekről, az ellenzék ennek ellenkezőjéről érvelt.
A Száz lépés program keretében megvalósuló adótörvények a méltányos közteherviselést, a legális foglalkoztatás bővítését, a gazdaság kifehérítését, továbbá a gazdaság versenyképességének javítását segítik elő – mondta hétfőn az MTI-nek Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. Az MDF gazdaságpolitikai főtanácsadója reagálásában felelőtlennek nevezte a változtatást, míg a Fidesz a luxusadóról beszélt.
A program jó
Szabó Lajos szerint a rendszerváltozás óta ez az első olyan adótörvény, amely megfelel annak a társadalmi, gazdasági igénynek, hogy hosszú távra kiszámítható módon határozza meg az adófizetés rendjét, mértékét. A törvénymódosítás értelmében a munkáltató által a munkavállalónak adható adómentes béren kívüli juttatás értéke bértől függetlenül évi 400 ezer forint. A munkáltató által ötévenként lakáscélra adható adómentes támogatás összege egymillió forintra emelkedik. Nő az étkezési utalványok értékhatára. Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként 19 ezer forint lesz – sorolta a változásokat Szabó Lajos.
Hozzátette, hogy a napilapok, előfizetéses újságok, folyóiratok áfakulcsa a jelenlegi tizenöt százalékról két lépésben öt százalékra mérséklődik.
Utalt arra is, hogy a módosító indítványok könnyítést fogalmaznak meg a termőföld-bérbeadással járó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében: kizárólag termőföld-bérbeadással foglalkozó magánszemélyeknek nem kell adófizető alanyként bejelentkezniük.
Nem jó
„Ez egy felelőtlen változtatás, ami hamis beállításban került napvilágra” – reagált Pongrácz Tibor, az MDF gazdaságpolitikai főtanácsadója. Kiemelte: a javaslat nem méltányos a szerény jövedelmű rétegekhez, mert nem a személyi jövedelemadó alsó sávját szélesíti érdemben, hanem a magasabb jövedelműek helyzetét javítja azzal, hogy a 38 százalékos kulcsot 36 százalékra csökkenti.
Pongrácz kifogásolta, hogy a javaslatot a kormány a választások előtt nyolc hónappal nyújtotta be. Miközben az államháztartás jelenlegi állapotát figyelembe véve az ezermilliárdos adócsökkentés illúziónak tűnik. Szerinte a jövő évre vonatkozó javaslat célja egyedül a voksszerzés, ugyanis most a vállalkozásokat kellett volna helyzetbe hozni, nem pedig csak a lakosság felé gesztusokat tenni – vélekedett az MDF szakértője.
A luxusbaloldal és a luxusadó
A mai parlamenti szavazással bebizonyosodott, hogy Magyarország luxusbaloldali miniszterelnöke nem hajlandó luxusadót fizetni – mondta az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában Szijjártó Péter fideszes képviselő.
A honatya azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy a parlament elutasította azon módosító indítványát, amely szerint a magántulajdonban lévő, 20 millió forint fölötti értékű luxususzodák után luxusadót kellett volna fizetniük.
Szijjártó Péter elmondta: ebbe a körbe beletartozott volna az az uszoda is, amelyet Gyurcsány Ferenc használ a Szemlőhegy utcában lévő villájában. Mivel javaslata nem kapott támogatást, ezért Gyurcsány Ferencnek – dacára annak, hogy milliárdos, dacára annak, hogy a száz leggazdagabb magyar egyike – nem kell luxusadót fizetnie. Szijjártó egy másik problémára is rámutatott, amikor elmondta, hogy a luxusadó rendszere tartalmaz egy olyan lehetőséget is, amelynek alapján jogi csűrés-csavarással a nagyobb ingatlanokat társasházzá lehet alakítani, és ki lehet vonni az adófizetési kötelezettség alól.
