Nehéz helyzetbe hozza a minisztériumokat a 2006-os költségvetés tervezete, amely szerint az ideihez képest 200 milliárddal költhet kevesebbet az államigazgatás. S lehetséges, hogy ez még nem minden: kormányzati körökből kiszivárgott információ szerint már zajlik a tárgyalás a két koalíciós párt között arról, hogy még ebben a ciklusban csökkentenék a minisztériumok számát. A koalíciós párbeszéd egyelőre a legnagyobb titkolódzás közepette zajlik.
„Nem tudok ilyen tárgyalásról” – mondja lapunknak talányos mosollyal Veress János pénzügyminiszter a költségvetési vita szünetében, a parlament folyosóján. Majd hozzáteszi: a téma a koalíciós pártok vezetőire tartozik. Mindenesetre a tárca minden politikai döntésre készen áll. „Hónapokkal ezelőtt elkészítettünk több olyan javaslatot, amelyek az államigazgatás lehetséges szervezeti átalakításait tartalmazzák, többek között Sárközy Tamás kormánybiztos közreműködésével. A tervek megvannak. Ha nekem bárki felteszi a kérdést, hogy milyen költséghatása van az egyik vagy a másik típusú átszervezésnek, egy órán belül pontosan tudok válaszolni, de ehhez politikai döntésre van szükség” – magyarázza a pénzügyi tárca vezetője. Mindez nem érinti a 200 milliárdot, mert annak megspórolásához nem kell minisztériumokat átszervezni.
Sólyom László államfő, Magyar Bálint oktatási
és Bozóki András
kulturális miniszter.
Összefonódó tárcák?
HOLDUDVAROK. Ma már nyilvános közbeszéd tárgya, hogy a pártok mögött meghúzódó erők, a háttéremberek, az üzleti körök és az értelmiségi holdudvar nyertes választás után benyújtja a számlát. Ki-ki a maga módján. „Ne legyenek illúzióink: a választások után a nyertesek mindenütt a világon jutalmul állami állásokat szoktak adni segítőiknek” – állította a minap Sárközy Tamás professzor, a kormányzati struktúraváltás modelljét kidolgozó kormánybiztos a Népszavának adott interjúban. Tehát egy esetleges kormányzati szerkezetátalakítás még a választások előtt érzékenyen érintené az esélyes pártok mögött álló érdekköröket.
Egy kormánypárti képviselő név nélkül annyit árult el a Figyelőnek: valóban folyik a tárgyalás az MSZP és az SZDSZ között, de csak a választások utáni új kormánystruktúráról beszélgetnek, remélve, hogy a mostani koalíció képes lesz ismét nyerni. Szerinte komoly formában nem vetődhet fel az, hogy néhány hónappal a kormányváltás előtt minisztériumokat vonjanak össze. „Jobb előre tisztázni a helyzetet – magyarázza a politikus -, győzelem esetén sok mindenkit ki kell elégíteni posztokkal. Ezért próbálja minden párt előre elmondani, milyen kormányzati struktúrát akar kialakítani, mert a választás után már nagy nyomás nehezedik a győztes pártokra.” Elképzelhető, hogy minisztériumok összevonásáról szóló kiszivárogtatás üzenet: mi az, ami nem maradhat változatlanul a következő időszakban. Kormánypárti politikusok a kulturális és az oktatási tárca tervezett összevonása kapcsán arról suttognak a parlamenti folyosókon, hogy Magyar Bálint megbukott, s most őt próbálják eltávolítani a kormányból. Mások ellenben úgy tartják: az oktatási tárca vezetőjének pozíciója mind a pártban, mind a kormányban kikezdhetetlen. Az informatikai tárca létrehozását sokan eleve fölöslegesnek tartották, tervezett beolvasztása a gazdasági minisztériumba nem okozna különösebb meglepetést. Mint ahogy a tárca nélküli minisztériumok integrálása sem. „Fel kell eleveníteni azt a korábbi elképzelést, miszerint a pénzügyi és az igazságügyi tárca lenne a két legfontosabb pillér a kormányban” – magyarázza egy szabad demokrata politikus annak kapcsán, hogy Fodor Gábor a költségvetési vitában kifejtette: az SZDSZ tíz minisztériumot szeretne a mostani tizenhat helyett.
ÚJ JAVASLATOK. „Megkérdőjelezhetetlen, hogy a jelenlegi formában túl tagolt az állami struktúra, és jó, ha ebben egyetért a kormányoldal és az ellenzék, ám az állam hatékonysága nem pusztán a minisztériumok számától függ. Téved, aki ettől várja a megoldást” – állítja Hiller István, az MSZP elnöke, ám a koalíciós tárgyalásról nem nyilatkozik. Csak annyit mond: a minisztériumok mennyiségéről folytatott kampányszintű számháborúba az MSZP nem megy bele.
Mindenesetre úgy tudni: az eddig is működő államreform-bizottság, amelyet már maga a miniszterelnök vezet, heteken belül új javaslatokkal kíván előállni. A hazai erőkön kívül ugyanis az Európai Unió is elvárja a magyar kormánytól a bürokrácia csökkentését
