Nyolcvan Ford és negyven Mercedes típusú mentőautót rendelt meg augusztus végén a gyártótól az Egészségügyi Minisztérium. Az első darabok már november végén, december elején befuthatnak, s Engelbrecht Imre, a tárca egészségpolitikai főosztályának főtanácsosa szerint jövő tavaszig a százhúsz darabos flotta utolsó egysége is megérkezhet. Valóban példás, a sürgősségi segélyhez méltó gyorsasággal, mint azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 100 lépés programjának 21. pontja is kilátásba helyezte. Sőt, a végrehajtás a pénzügyi fedezet megteremtésének az ütemét is lekörözte, s most éppen ebből adódhatnak gondok.
IGÉNYEK. Összesen mintegy 4 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy a kormányfő tavaszi ígéretének megfelelően a sürgősségi betegellátás részben megújuljon. Ennek az összegnek csaknem a felét fordítják új mentőautók és felszerelésük megvásárlására. Az 1,3 milliárd forintos beruházás további 600 millió forinttal egészül ki, ennyiért vásárolnak defibrillátorokat és lélegeztető gépeket az autókba. Pályázat útján mentőhelikoptereket szereznek be, és leszálló helyeket alakítanak ki számukra. A 21. lépés részeként úgynevezett sürgősségi központokat is építenek a nagyobb településeken.
Amikor azonban Gyurcsány a programot meghirdette, még nem lehetett tudni, miből és hogyan teremtik elő az ehhez szükséges összeget. Nagyobb baj, hogy lapunk értesülései szerint a járművek megrendelésekor, a pályázatok kiírásakor sem állt rendelkezésre a pénzügyi fedezet – márpedig ez a hatályos jogszabályokba ütközik. „Természetesen a pályázatok is csak akkor írhatók ki, ha anyagi fedezetük biztosított” – ismerte el a minisztériumi főtanácsos, de rögtön hozzátette, hogy tudomása szerint ezzel nincs is semmi gond. A tárca sajtóosztálya ismételt érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy ingatlan értékesítéséből származó pénzt fordítanak a program megvalósítására. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője ugyancsak megerősítette, hogy éves költségvetésük 23 milliárd forintjából erre nem költenek. A pénz előteremtésének nem könnyű feladata tehát a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra (KVI) vár.
Az eredeti elképzelés szerint a Club Aliga értékesítése biztosítaná a fedezetet, mivel a balatoni komplexum eladásából származó összeget nem kincstári bevételként könyvelnék el, hanem a egészségügyi tárcát illetné meg a pénz. Csakhogy erre az ingatlanra a pályázatot október közepén írták ki. Azt pedig még megtippelni sem nagyon lehet, hogy mikor sikerül eladni, mivel komoly ellenállásba ütközik a tóparti ingatlan értékesítése. Egy helyi egyesület tüntetést szervezett, mivel a parti sávot is eladnák, így az nem maradna közterület, mások pedig pert helyeztek kilátásba. Valószínűnek tűnik, hogy a hányatott sorsú ingatlan – ahol több épület félig romokban hever, de a Kádár János néhai pártfőtitkár számára fenntartott villa azért még egész jó állapotban van – a jövő tavaszi országgyűlési választások előtt nem talál új gazdára.
INGATLANCSERE. Közben azonban a sürgősségi betegellátás pályázatait és megrendelőlapjait már a nyáron megírták. A lehetetlen helyzetet felismerve a KVI vezetői júniusban azt ajánlották, hogy a nehezen értékesíthető Club Aligát elcserélik a Gazdasági Minisztérium volt Dorottya utcai épületével, amely gyorsabban eladható, azaz az egészségügyi tárca hamarabb juthat a pénzéhez. Ám a sürgősségi segélynek is tekinthető pénznek csak a fele érkezett meg szeptemberben. (A Dorottya utcai épülettömbért nettó 3,9 milliárd forintot ajánlott a pályázaton győztes Moons Kft.)
Úgy tűnt, még ősszel a pénz másik fele is befut. De arra már keresztet vethetnek: az egyik épületszárny tulajdoni lapjára perfeljegyzés került, s a vevő eláll annak megvásárlásától. Többször is megkíséreltük kideríteni, milyen megoldást javasolt a kormány az ellentmondásos helyzet feloldására, de zárt kapukat döngettünk. Az Állami Számvevőszék talán nagyobb sikerrel jár. „A fedezet nélküli kötelezettségvállalás szabálytalan. Ha ellenőrzéseink során ilyenre bukkanunk, kemény kritikával illetjük a gyakorlatot, s elvárjuk, hogy a hibát elkövető személyeket felelősségre vonják” – fogalmaz keményen Bihary Zsigmond, az intézmény főigazgatója.
