A BÁT gabonaszekciójának eseményei azt mutatják, az idén sem unatkoznak majd a gabonapiac résztvevői. Az árak a korábbi évekhez képest most is magasak, ráadásul a tőzsdei szereplők véleménye megoszlik abban, hogy az újtermésű áraknál le- vagy felfelé indul majd el az árspirál.
Az eltérő várakozások ékes bizonyítéka, hogy a gabonapiacon egyébként holtszezonnak számító január-márciusi időszakban a tőzsdenapok többségén pergő üzletelés folyt, azaz a mostani árszinten mind a vételi, mind az eladói oldal megtalálta a számításait. Egyértelműen zuhanó trend csak az ótermésű étkezési és takarmánybúzánál alakult ki, az étkezésibúza-jegyzések például májusi szállítási határidőre az eltelt két hét során közel kétezer forinttal estek. A még egy hónappal ezelőtt is a tonnánkénti 30 ezer forintos rekordot ostromló márciusi-májusi határidejű búzaárak uralmának az ótermésű exportot végleg megtiltó kormányzati döntés vetett véget. A belső fogyasztás szükségletét ugyanis a jelenlegi készletek bőven fedezik, és a még mindig viszonylag magas, tonnánként 25 000 ezer forintos áron az eladói nyomás vált uralkodóvá.
Közel sem ilyen egyértelmű a helyzet az új termésnél. A jegyzések alakulását az idei termésről szóló hírek még nem igazán mozgatják. Pillanatnyilag annyi látszik, hogy a búza sok helyütt még ki sem bújt a földből, és a kelések a szokatlanul hideg időjárás miatt késésben vannak. Ez a legközelebbi újtermésű határidőre, a júliusra eladók teljesítési kockázatát némiképp növeli, ami a tőzsdén erre a határidőre emelheti az árat. Ugyanakkor a terméseredmények alakulására a biológiai késéséből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Trendfordító tényező lehet viszont az új termés exportengedélyezési feltételrendszere. Az utóbbi szezonban a tőzsdei jegyzések Magyarországon is a világpiaci árak szintjére álltak be. A piaci szereplőket most leginkább az izgatja, hogy a belföldi piacot az exportszabályozással mennyire szakítják majd el a világpiaci fejleményektől.
A világpiacon az eddigi események egyébként azokat az elemzőket igazolják, akik tartósan magas árszintet jósolnak az idei esztendőre. A chicagói ótermésű lágybúzajegyzések már hosszabb ideje a tonnánkénti 180-190 dolláros sávban mozognak, míg a távolabbi újtermésű határidők árai ennél 15-20 dollárral alacsonyabbak. A Mexikói-öbölbeli ótermésű fob árak a chicagói jegyzéseknél jellemzően 20-25 dollárral magasabban, 200 dollár körül vannak, míg az európai kikötőkben az elmúlt héten fob paritáson 214 dollár körül regisztráltak üzletkötéseket.
A hozzáértők szerint a BÁT újtermésű gabonajegyzéseit két fejlemény befolyásolhatja alapvetően: a várhatóan most már heteken belül napvilágot látó exportszabályozás és a világpiaci árak alakulása. Ha külföldön maradnak a magas búzaárak, könnyen elképzelhető, hogy az exportőröknek egyfajta lefölöző exportadót kell majd az államkasszába fizetniük kiszállításaik után, míg a kiviteli kontingenseket csak szakaszosan meghirdetett pályázatokon lehet majd elnyerni. Belföldön mindkét intézkedésnek árcsökkentő hatása lehet. A világpiaci árak alakulását a kiszámíthatatlan időjáráson kívül leginkább az igen alacsony szintre süllyedt készletek és a magas árak láttán növekvő termelési kedv befolyásolja majd. A papírforma szerint azonban az aratások közeledtével az áraknak inkább csökkenniük, mint emelkedniük kellene.
Érdemes egy kicsit belegondolni a BÁT-on az új termésre pozíciót nyitó befektetők indítékaiba. Az eladók egy része nyilván világpiaci áresésre vagy a hazai piacnak a mostani magas világpiaci árszinttől való adminisztratív elszakítására spekulál. A vevők az ellenkező hajóban eveznek. A két tábor között nagy különbség azonban, hogy az eladók között vannak már fedezeti üzletet kötő termelők is, akiknek termelési költségeik alapján a jelenlegi húszezer forint feletti árszint komoly extraprofitot kínál. A vételi oldalon azonban, mivel megkötött exportszerződésekről még senki nem tud, inkább spekulánsok állnak.
Merőben új helyzet állhat elő, ha a kereskedők megkötik az első exportüzeleteket. Ezeknek az ára ugyanis meghatározza majd, hogy nekik a BÁT-on milyen szinten érdemes fedezeti vásárlásokat végrehajtaniuk. A jelenlegi aratáskori árutőzsdei jegyzések mintegy 145-150 dollár/tonna exportárnak felelnek meg fob dunai kikötő paritáson. Vagyis, ha az új termésre ennél magasabb exportszerződések születnek, akkor inkább fel, ha alacsonyabbak akkor inkább lefelé mozdulhatnak el később a jegyzések.
