Feltűnően összevissza szavaztak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. legnagyobb tulajdonosai a társaság éves rendes közgyűlésen. Nem érvényesült egyértelműen az a korábbi törésvonal, amely a tőzsdén szolgáltatóként is jelen levő bankok és befektetési szolgáltatók, illetve az elmúlt egy-két évben részvényeiket összevásárló pénzügyi befektetők között alakult ki, de többször leszavazták egymás javaslatait a korábban még egységesnek tűnő pénzügyi befektetői csoport egyes tagjai is. Mindebben döntő szerepe volt annak, hogy a közgyűlést megelőző hónapokban porszem került az érték- és az árutőzsde integrációjának gépezetébe. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) Rt. ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közbelépése nyomán nem adta el a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben meglevő 25 százalékos tulajdonhányadát a BÉT-nek.
NEM ELADÓ. A jelenleg 25-25 százalékban a két tőzsde, míg 50 százalékban az MNB tulajdonában levő Keler sorsa nem véletlenül áll a figyelem középpontjában. Az elszámolóház saját tőkéje ugyanis meghaladja a 12 milliárd forintot, készpénzállománya közelíti azt, s 1,1 milliárdos nyereséget ért el tavaly: gyakorlatilag tehát pénzgyárként működik. Tulajdonosai közül a BÉT 124 (amortizáció nélkül viszont 602) milliós eredményt termelt, a BÁT viszont nem tud stabilan nyereségesen gazdálkodni. A 2004 elejére mind a BÉT-en, mind a BÁT-on többségbe került pénzügyi befektetői kör vezetésével a két tőzsde rendkívüli közgyűlései februárban döntöttek arról, hogy a börzék integrációjának alappilléreként a BÁT eladja a BÉT-nek 25 százalékos Keler-pakettjét. Vételárként az elszámolóház készpénzállományát vették alapul, s azt 2 milliárd 887 millió forintban határozták meg. Az MNB azonban váratlanul bejelentette, hogy élni kíván elővételi jogával, s megvenné a BÁT Keler-pakettjének kétharmadát, a társaság összes részvényének tehát mintegy 16 százalékát. E bejelentés hatására az árutőzsde felügyelőbizottsága úgy döntött, hogy a helyzet tisztázásáig senkinek nem adja a részvényeket. Lehet, hogy a jegybank későn eszmélt, 31 nap után jelezte szándékát, noha erre csak 15 napja lett volna.
Az MNB az ügyben nem kívánt nyilatkozni, motivációival kapcsolatban csak a piaci vélekedésekre támaszkodhatunk. Elképzelhető, hogy az 50-50 százalékos tulajdonosi arányt nem tartották szerencsésnek, vagy konkrét terveik vannak a Keler kétharmadával. Pénzügyi körökben azonban ennél egyszerűbb magyarázat tartja magát: e szerint a BÉT és a BÁT meghatározó tulajdonosaivá vált pénzügyi befektetőkkel szembeni ellenszenv lehet a fő mozgatórugó. Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Rt. vezérigazgatója többször is élesen bírálta tavaly a jegybank kamatdöntéseit, Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság rovatvezetője pedig még 2000-ben perelte be az Auth Henrik mai MNB-alelnök által vezetett Postabankot. (A tét inkább erkölcsi volt: Korányi részvénygyűjteményébe próbált kinyomtatott Postabank-papírokat vásárolni, hogy azokat ajándékként, esetleg üdvözlőlapként is felhasználhassa. A Postabank által kiírt zártkörű pályázaton hiába kínálta a legjobb árat, kizárták, mert ajánlata fillért is tartalmazott, ezt pedig a bank nem tekintette törvényes fizetőeszköznek. A Legfelsőbb Bíróság ítélete nyomán a bank három napilapban volt kénytelen közzétenni, hogy megsértette a versenyeztetés tisztaságát.)
BALOLDALIAK. Korányi jegybanki megítélésének sem tesz manapság jót szocialista kötődése, leginkább viszont Leisztinger Tamással lehet probléma, az Arago Holding Rt. első emberével kapcsolatban ugyanis szinte kikerülhetetlen a politikai szál. A jelenlegi kormánnyal élesen szembenálló Járai Zsigmond jegybankelnök híresztelések szerint kimondottan rossz szemmel nézné, ha a két tőzsde integrációjának nagy nyertesei között látná a közismerten szocialista kötődésű dúsgazdag üzletembert. Albrecht Ottó a jegybank lépésével kapcsolatban mindenesetre csak annyit mondott lapunknak, hogy az egyáltalán nem könnyíti a — BÉT februári közgyűlésén az MNB képviselői által is megszavazott — integrációt.
Az MNB közbelépése nyomán a pénzügyi befektetők által célként meghatározott tőzsdemodell megvalósulására egyre kevesebb az esély. Ehhez ugyanis az kellett volna, hogy a két tőzsde, valamint a Keler integrációjával jöjjön létre egy akkora méretű cég, amelynek papírjait nyilvános kibocsátás keretében is értékesíteni lehet. Mivel a BÉT-nek nincsenek meg a forrásai az MNB Keler-pakettjének megvásárlásához, a terv szerint a jegybank apportálta volna az elszámolóház papírjait, s a kibocsátás során tudott volna megválni az egyesült tőzsdét és az elszámolóházat is magában foglaló társaság részvényeitől.
Természetesen ez lett volna a kiszállási lehetőség a pénzügyi befeketők számára is, akik a jelenlegi patthelyzetben kénytelenek új megoldást keresni a két tőzsde teljes integrációjára. Ezzel kapcsolatban Korányi G. Tamás és Albrecht Ottó is csak annyit mondott a Figyelőnek, hogy dolgoznak a megfelelő konstrukción. A BÁT Keler-részesedésének sorsától függetlenül azonban az árutőzsdei tevékenység áthelyezése az értéktőzsdére folyamatban van, várhatóan szeptembertől a Vörösmarty téri tőzsdeteremben lesz hallható a gabonapiaci alkuszok „nyílt kikiáltása”, valamint egyesül a BÁT és a BÉT devizapiaca.
BÁRKI VEHETI. Noha a BÁT összesen 252 millió forint osztalékot fizet ki a 2003. év után, az árutőzsde tulajdonosai számára minden bizonynyal nagy csalódás, hogy a pártában maradó Keler-részesedés okán nem tudnak több készpénzt kivenni a társaságból. Feltehetően ezzel is összefüggött, hogy az Arago az igazgatóság nulla forintos javaslatával szemben részvényenként 65 forintos osztalék kifizetését javasolta a BÉT Rt. közgyűlésének. A BÉT felügyelőbizottsága (amelynek tagja az Arago képviselője is) éppen a Keler-csomag megvásárlásának bizonytalansága miatt támogatta, hogy ne fizessenek osztalékot, az Aragónak azonban sikerült meggyőznie a részvényeseket. Korányi G. Tamás szerint semmiféle egyeztetés nem volt a legnagyobb tulajdonosok között az osztalékjavaslatról, arról csak a közgyűlésen értesültek. Mivel azonban a 350 millió forintos kifizetés akkora, hogy mellette még éppen marad elegendő forrás a Keler-pakettre – ha mégis létrejöhet az üzlet -, a többséghez hasonlóan az ismert újságíró és befektető is támogatta a javaslatot.
Egyebek mellett a Cashline és az MNB ellenszavazatán bukott el viszont a Korányi által résztulajdonolt BAÁL Kft. azon (minősített többséget kívánó) javaslata, amely a tőzsdei kereskedés megszüntetése vagy külföldre telepítése ellen kívánt biztonsági klauzulát építeni az alapszabályba. Ebből úgy tűnik, a részvényesek nem elhanyagolható része, 38 százaléka – köztük a jegybank is – fenn kívánta tartani annak lehetőségét, hogy akár egy külföldi, a budapesti piacot bezáró felvásárlónak is eladhassa tőzsderészvényeit.
