Benn vagyunk az Európai Unióban, és egyre sűrűsödnek az események. Ám vegyünk előre egy tengerentúli, idehaza kis figyelmet kapott fejleményt: az impozáns első negyedévi amerikai növekedési adatot. A GDP-gyarapodás a tavalyi utolsó három hónaphoz képest, éves kivetítésben 4,2 százalék, az egy évvel korábbi azonos negyedévhez viszonyítva pedig még több, 4,9 százalék, ráadásul egyre gyorsuló tendenciát mutat (lásd a grafikont). Mindenképpen úgy fest, hogy a magánberuházások és a katonai kiadások képezik az amerikai növekedés fő motorját.
Idehaza Draskovics Tibor pénzügyminiszter először tett konkrét utalást a tervezett euróövezeti csatlakozás tényleges dátumára. Korábban egyformán esélyt adott 2009-nek és 2010-nek, a múlt héten viszont reálisabbnak – és a magyar gazdaság számára kedvezőbbnek – nevezte a későbbi időpontot. Ámbár, ha a dolgok nagyon jól mennek, sor kerülhet egy esztendővel korábban is az euróövezetbe lépésre – fűzte hozzá gyorsan, ám mérsékelt meggyőződéssel. Az észtek és a litvánok viszont sietnek, és már augusztus elején csatlakoznának az ERM II-höz, hogy 2006-ban bevezethessék a közös fizetőeszközt.
Az euróövezetbe kevésbé serényen igyekvő új EU-tagországok számára az Európai Bizottság további türelmi időt adott: megengedik, hogy nem kell azonnal teljesíteni a GDP 3 százalékát meg nem haladó államháztartási hiányra vonatkozó előírást. Ehelyett elég, ha a deficitet a Brüsszelnek benyújtandó konvergencia-program által előírt ütemben csökkentik. Az idei magyar célkitűzés a GDP 4,6 százalékának megfelelő hiány, amelyet az eddigi nyilatkozatok alapján évenként 0,5 százalékponttal csökkentenének. Így 2008-ra, ha minden igaz, kényelmes tempójú lefaragásokkal kijöhet a 2,6 százalék.
A monetáris tanács lépése váratlan volt: fél százalékponttal, 11,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A piac nem várta a döntést, és a megelőző héten a forint kurzusa sem akart elmozdulni az euróval szemben kialakult 251-253-as sávból. Hasonló helyzet alakult ki, mint két héttel ezelőtt, amikor a jegybank – legalábbis akkor így tűnt – inkább a piacot látszott követni. Most viszont úgy találta: a gazdaságot érő kockázatok az utóbbi hónapokban csökkentek, és ez lehetővé tette a magas kamatfelár mérséklését. A múlt héten a szlovák jegybank is fél százalékpontot vágott – mivel vészesnek találta a korona erősödését -, és ezzel az ottani irányadó kamat már 5 százalékra mérséklődött.
