 |
| A Samsung kutató-fejlesztő bázisa. Vizsgálják a lehetőségeket. |
Ha egy sportoló érmet éremre halmoz, és nemzetközi szinten is nagyon jól teljesít, könnyen megtörténhet, hogy hirtelenjében sztárnak érzi magát. Ilyenkor rendszerint elhanyagolja az edzéseket, majd a következő komolyabb versenyen egyszer csak azt veszi észre, hogy „elszaladnak” mellette azok a versenytársak, akiket korábban könynyedén legyőzött. „Valami hasonló történik most Magyarországgal” – véli Vahl Tamás, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A világ vezető üzleti szoftvergyártójának számító német társaság éppen az elmúlt napokban döntött arról, hogy a – legalábbis kezdetben – 300 főt foglalkoztató regionális adminisztrációs (munkaügyi, bérszámfejtési és pénzügyi) központját nem Budapestre, hanem Prágába helyezi. A verseny azonban rendkívül szoros volt, Vahl Tamás szerint Budapest csupán egy hajszállal maradt le.
 |
RUGALMATLANUL? A mintegy fél éve tervezett döntést megelőzően nagyon alapos elemzésnek vetették alá a lehetséges helyszíneket a német cég döntéshozói. Kezdetben még Barcelona, Berlin és Dublin is versenyzett a fejlesztőközpontért, az utolsó körben azonban csak a cseh és a magyar főváros maradt. Az ügyvezető elmondása szerint az értékelés során Prága előrébb végzett az általános életminőség, az életkörülmények tekintetében. E mellett a rendelkezésre álló munkaerő minősége, felkészültsége és nyelvtudása is jobb osztályzatot kapott. Ennél fontosabb azonban, hogy a beruházásokat támogató cseh rendszer is jóval gyorsabb és rugalmasabb, mint Magyarországon – ez pedig már indokolttá teszi az élsportolóval vont párhuzamot.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a német beruházó értékelése szerint a magyar ingatlanpiac jól szerepelt, s nagyobb mennyiségű, és sokkal rugalmasabb hozzáállású szabad munkaerőt is fel tudtunk mutatni. Tény viszont, hogy képzettségük és nyelvtudásuk elmaradt a prágai szinttől. (Ezt előzetes tesztinterjúkkal mérte fel az SAP.) Szintén jobb helyezést értünk el a politikai stabilitás terén, mindez azonban kevés volt a győzelemhez. Pedig három évvel ezelőtt még egyértelműen Magyarország volt a nyertes az SAP szempontjából is. Akkor ugyanis még Budapest mellett döntött az SAP, így azóta is itt működik az a régiós ügyfélszolgálati központ, ahol a szoftverekkel kapcsolatos internetes és telefonos bejelentésekre válaszolják meg a cég szakemberei a szerte Európában felmerülő felhasználói problémákat.
Annak ellenére, hogy Magyarország vonzereje nagymértékben csökkent, a régiós központok terén mégis egészen jól állunk – legalábbis egyelőre. A több mint egy tucatnyi adminisztrációs, logisztikai és más szolgáltató központ (lásd külön) mellett hasonló nagyságrendben vannak jelen kutató-fejlesztő központokkal is az óriáscégek.
 |
| Vahl Tamás. Nem állunk jól a versenyben. |
A kiemelkedő beruházások számára adott egyedi támogatásokról további húsz céggel tárgyal a minisztérium – árulta el Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára egyik előadásában. Ennek révén döntött Magyarország mellett például az Exxon Mobil, illetve korábban 1,5 milliárdos támogatással sikerült idecsalogatni az EDS központját is. Ugyanakkor sajnos intő jel, hogy a szóban forgó húsz beruházás közül egyetlen esetben sem szolgáltató központokról folynak az egyeztetések, mindegyik cég ipari létesítményt telepítene az országba, igaz, azt összesen 600 milliárd forint értékben. Mégis akad a piacon néhány társaság, amelyről úgy hírlik, tervezi szolgáltatási központ nyitását. Ilyen például az országban már jelenlévő indiai szoftverfejlesztő, a Tata. A döntéseket azonban nehéz előre jelezni, mert a multinacionális vállalatok számtalan szempontot mérlegelnek akkor, amikor egy-egy szolgáltató központ kiszervezéséről döntést hoznak. Erdős Gabriella, a PricawaterhouseCoopers üzletágvezető cégtársa szerint nem elsősorban az adott ország olcsósága miatt választják Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot, vagy Szlovákiát, esetleg Romániát és Bulgáriát. A központi irányítást persze a legritkább esetben delegálják, inkább valamilyen részfeladatot (könyvelés, bérszámfejtés, szoftverfejlesztés, ügyfélszolgálati munkák) végző központokat hoznak létre. Ezek azonban jóval nagyobb felkészültséget igényelnek a dolgozóktól, mint egy termékeket összeszerelő üzem. A szakzsargonban shared service centereknek (közös vagy megosztott szolgáltató központ) nevezett egységeket áttelepítő cégeknek viszont elengedhetetlen egy megfelelő egyetem vagy főiskola közelsége. „A számviteli területen például egyetlen nagyobb központ olyan intézmény közelségét igényli, amely évente legalább 50–100 friss diplomást bocsát ki” – emeli ki Erdős Gabriella. Ezek a központok ugyanis rendkívül szabályozott ügymenetben dolgoznak, s a diktált munkatempó és a standardizált tevékenység, vagy éppen a panaszos ügyfelek áradata miatt évente 20–30 százalékos lehet a fluktuáció. A fiatal pályakezdők is három-négy év után új munkahely után néznek, így a megfelelő színvonalú felsőoktatás hiányában esély sem lenne e központok Magyarországra csábítására.
Költségoldalról azonban a versenyképességünk korlátozott, mert a környező országok közül nálunk a legmagasabbak a munkabért terhelő elvonások. Csehország és Szlovákia sokkal kedvezőbb helyzetben van. Spányik Péter, az ITDH vezérigazgató-helyettese ugyanakkor optimista, szerinte mind több külföldi beruházás a nagyobb hozzáadott értéket előállító szolgáltató szektorban jelenik meg a régiós központok révén. Elismeri viszont, hogy csak lassú fejlődésről van szó, e központok térhódítása nem egyik napról a másikra következik majd be.
EURÓPA TAKARÉKON. E tendenciának a nyugat-európai költségcsökkenési hullám az alapja, amit a frissen csatlakozó országok, jó státusuk miatt, kitűnően kihasználhatnak. Ebben persze sokat segíthetne az adózási környezet változása. Mint Erdős Gabriella mondja, leginkább a helyi iparűzési adó okoz fejfájást a cégeknek, ez az adó ugyanis a mindennapi működést drágítja meg, mivel az árbevétel arányában kell fizetni – akkor is, amikor a beruházás még nem termel nyereséget. A megoldás az lenne, ha ezt az adót a jövőben a profitból kellene csak fizetni.
Mindeközben a régiós konkurensek is szorosan követik Budapestet az efféle központokért folyó versenyben, s elképzelhető, hogy a következő „költözési hullámnak” már Csehország vagy Lengyelország lesz a nyertese. Ezt látszik igazolni, hogy a Lufthansa például repülőjegyekhez kapcsolódó elszámolási központot nyitott Krakkóban, és a Philips is a közelmúltban adta hírül, hogy Lengyelországba telepíti számviteli tevékenységét. Az említett, SAP-központ mellett Prágában „üt tanyát” az AXA biztosító, valamint a repülőgép és autóipari alkatrészektől az építőipari gépészetig számos területen érdekelt Honeywell konszern is.
