Hiába keresett állást marketingterületen az a hölgy, aki önéletrajzában elárulta: az egyik vidéki egyetem MBA-kurzusára jár. Be sem hívták interjúkra. A leendő munkáltatókat nem az riasztotta el, hogy rendszeres iskolai elfoglaltsága van. Amikor ugyanis – tanulva az elutasításokból – az MBA helyett marketingszakos stúdiumokat tüntetett fel a pályázatában, egyszerre kívánatos lett a munkaerőpiacon. „A legtöbb főnök nem szereti, ha beosztottja képzettebb nála” – jegyzi meg az azóta már sikeresen elhelyezkedett hölgy. „Volt olyan megbízónk, aki nem akart MBA-s jelentkezőt, mondván, elég neki egy ťegyszerű emberŤ” – tapasztalta Fazekas Zsolt, a Hill International személyzeti tanácsadó ügyvezetője.
Ez a hozzáállás azonban ritka. Az MBA hazai fogadtatása sokat fejlődött az elmúlt években, ma már a vállalati vezetők tisztában vannak vele, hogy ez a legmagasabb végzettség az üzleti életben. Az Egyesült Államokból világszerte elterjedt posztgraduális képzés célja, hogy a vállalatoknál már jó pár éves tapasztalattal bíró vezetőknek vagy vezetői karrierre áhítozóknak gyakorlati üzleti ismereteket nyújtson. Amerikában néhány éve egy magas presztízsű business school diplomája még biztos karriert, és anyagi fellendülést garantált – igaz, az általában egy-két éves képzés ára ehhez mérten borsos, akár a 10–15 ezer dollárt is elérheti egy félévben. Ma már azonban ott sem hoz magával biztos vezetői állást az oklevél. Magyarországon tíz éve még az volt a gond, hogy a vállalatok nem ismerték az MBA jelentését, mára viszont a „tömegtermelés” erodálta a diploma értékét. Hazánkban már tucatnyi kurzuson lehet megszerezni ezt a végzettséget, ám a hazai iskolákról még nem alakult ki informális rangsor a piacon. A kanadai, egyesült államokbeli, nyugat-európai intézményekről ezzel szemben minden évben többféle toplista is készül.
Mint egy esettanulmány
Egyfajta kitekintésként is felfogható az MBA, segít, hogy az ember kilépjen a mókuskerékből, és elméleti szinten körülnézzen, újra lendületet vigyen a szakmájába – fogalmaz Horváth Rita, az Unilever Magyarország Kft. képzésekkel foglalkozó munkatársa, aki maga is ilyen programban vesz részt az egyik hazai üzleti iskolában. „Elgondolkodtató, amikor a csoportban a különböző hátterű, végzettségű emberek egészen másként közelítenek meg egy problémát. Ezt át tudom vinni a mindennapi munkámba is, és néha képes vagyok kívülről nézni egy helyzetet – mint egy esettanulmányt.” Az iskola és a munka nála kölcsönhatásban van: a házi feladatokat legtöbbször a cégről írja. A hr folyamatok elemzéséről írt dolgozatát munkahelyén is hasznosították, és néhány változtatást ez alapján vezettek már be. Disszertációját, amelyet a vezetői programok hatékonyságának méréséről ír, szintén fel fogják használni az Unilevernél. A társaság egyébként több munkatárs MBA képzését támogatja, általában a teljes költség 80 százalékát állja, a fennmaradó részt a „diák” fizeti. Ez motiválja is a dolgozókat: „Az emberek képzése az egyetlen versenyelőnyünk, amit nem lehet lemásolni, míg a receptúrát, a csomagolást és a reklámkampányt pár hét alatt leutánozhatják” – fogalmaz Horváth Rita.
„Az MBA akkor ér sokat, ha elismert intézmény bocsátja ki” – húzza alá Székely Gábor, a Hudson Global Resources fejvadászcég vezető tanácsadója. Tapasztalata szerint a különleges gyakorlattal rendelkező menedzsernél nem számít, hogy van-e MBA-je. A kurzus inkább a jó háttérrel, és nemcsak magyarországi tapasztalattal rendelkező középvezetőknél bizonyulhat értéknek. E körben azoknál „látják szívesen” a cégek ezt a diplomát, akikre hosszú távon építenének, és feltételezik, hogy erre a kurzus alapot ad. Igaz, ez esetben a nagyvállalatok többnyire támogatják is a dolgozó képzését. Ebben a kegyben azok részesülhetnek, akik jó eséllyel vezetői posztot fognak betölteni, már több évet lehúztak a cégnél, és magas teljesítményt nyújtanak. Akadnak olyan nyakas cégek is, ahol az MBA-t lényegében semmibe veszik, nem hisznek az efféle „úri huncutságokban”, és csak a saját belső képzéseikre esküsznek.
A Matáv Rt. már több éve támogatja munkavállalói MBA képzését. A társaságnál évente mintegy 5–10 fő tanul ilyen kurzuson, jellemzően a Műegyetemen, a Közgázon, illetve ez utóbbi Vezetőképző Intézetével közösen kialakított telekommunikációs MBA képzésen. A dolgozókkal tanulmányi szerződést kötnek, a tandíj átvállalásával és tanulmányi szabadsággal segítik őket a tanulásban. Felső vezetői pozíciók betöltésekor a Matáv figyelembe veszi az üzleti csúcsdiploma meglétét. „Ha azonban a jelölt minden más szempontból megfelel, akkor e végzettség hiánya nem kizáró ok” – mondja a társaság képviselője.
TOPMENEDZSEREKNEK. Kitüntetett szerepe van az MBA-képzésnek a Vodafone cégszintű felső vezetői utánpótlásában. A „global leadership programra” évente 20–22 embert választanak ki a társaságnál az egész világon, s ők 8–10 év múlva a nemzetközi topmenedzsmentbe kerülhetnek. A 8 éves program első lépcsője az MBA-kurzus, amit az angliai Henley egyetemen végeznek a szépreményű munkatársak. Szabó Zoltán (jelenleg a mérnökség vezetője) a program egyetlen hazai résztvevője, igaz, ő pont az MBA-re nem jár, mert közel tíz éve már elvégezte a kurzust a Műegyetemen. Akkor mindössze másfél év munkatapasztalattal vágott bele a képzésbe. „Jó alapokat adott, de a gyakorlatban azóta többet tanultam, mint az iskolában” – sommázza tapasztalatait.
Hazai Műhelyek
Magyarországon a hátteret tekintve kétféle MBA kurzust hirdetnek: a többnyire csak idehaza akkreditált diplomát nyújtó egyetemekét, illetve a külföldi partnerintézmény oklevelét adó business schoolokét.
Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szereznek legtöbben MBA diplomát, az oktatás többségében előadások formájában zajlik. „Az MBA-képzéseket azonban korántsem csak a létszám alapján kell megítélni” – mondja Ormos Mihály kommunikációs igazgató. A nagyobb létszámot több eszközzel is megpróbálják ellensúlyozni, előadásaikat több időpontban is megtartják. Lehetőséget biztosítanak kisebb csoportokban zajló szimulációs játékokra. Az egyetemen büszkék a képzés infrastrukturális hátterére: minden oktatási anyag elektronikusan rendelkezésre áll.
A budapesti Közgáz égisze alatt működő Vezetőképző Intézet célcsoportjába a felső vezetők mellett a középvezetők is beletartoznak, a felvételhez legalább 3 év gyakorlatot elvárnak. A kisebb csoportokban feldolgozott esettanulmányoknál feltételezik a folyamatos együttműködést. „Már a tanulás alatt örömmel számolnak be hallgatóink, hogy munkaszituációban alkalmazni tudták a tanultakat” – meséli Urbin Margit marketingmenedzser. A Vezetőképző büszke a „folyamatosan kutató, elismert szaktekintélyekre”, akik a képzésben gyakorlati kapcsolatrendszerüket is felhasználják.
A Közép-Európai Egyetem (CEU) többféle MBA programot is kínál, azonban mindegyik kizárólag angol nyelven zajlik. „Az MBA-képzés nem ugródeszka: aki ki is megy külföldre, az 3–4 év múlva visszatér” – tapasztalta Tóka Tibor programmenedzser. Az oktatás eleinte aktív előadások formájában zajlik. A későbbiekben állandó összetételű csoportokban dolgoznak. Ezek összeállításánál törekednek arra, hogy ne legyenek azonos nemzetiségűek a tagok, így védekeznek a klikkesedés ellen, és folyamatosan törekednek valós munkaszituációk szimulálására. A képzés legnagyobb előnyének a nemzetköziséget tartják.
Általában kisebb létszámmal zajlanak a business schoolok képzései, ahol az elitjellegen van a hangsúly. „Viszonylag kevés embernek ajánljuk a kurzust, mert követve a szervezeti struktúrát, az MBA a szervezet csúcsán elhelyezkedő vezetőknek javasolt, vagy akik öt éven belül ezen pozíció várományosai lehetnek” – húzza alá Timkó Beáta, az Euro-contact Business School tanulmányi igazgatója. Megítélésük szerint napjainkra megszűnt az MBA-hez kapcsolódó csodavárás, hogy a végzett hallgató azonnal előrelép a szervezeti hierarchiában. Minden résztvevő egy kifejezetten távoktatásra kidolgozott multimédiás tancsomagot kap, benne minden segédanyaggal, ami segítséget nyújt az egyéni tanuláshoz, az oktatást havi kiscsoportos konzultációk egészítik ki.
SZABÓ ELÔD
AGYTORNA. Ilyen képzésre járt a skóciai Edinburgh egyetemén Deák Ferenc, a Henkel Magyarország Kft. vezérigazgatója. „Tizennégy évvel az első diplomám után szükségét éreztem, hogy naprakész információkat szerezzek, s újra felpörgessem az agytevékenységemet. Az intenzív kurzusokon aztán, amikor hajnali 4-ig csoportos prezentációra készültünk, néha felmerült bennem, hogy tényleg ezt akartam-e” – számol be a buktatókról. Ráadásul a csoportban hendikeppel indult az angol anyanyelvűekkel szemben, hiszen olykor 100–200 oldal angol szöveget kellett feldolgozni egyik napról a másikra. „Nagyon nagy teljesítményre sarkalltak az iskolában, ez a felfokozott, sikerorientált szemlélet azonban érdekes módon a kurzus után is megmaradt nálam” – von mégis pozitív mérleget. A tanult vállalatértékelési módszereket, befektetés-gazdaságossági számításokat vagy akár a tárgyalástechnikai készségeket („hogyan lehet kimászni egy patthelyzetből”) ma is alkalmazza a munkájában. „Nagyon tetszett az is, hogy az esettanulmányokból rengeteg céget megismerhettem” – teszi hozzá.
„A leghasznosabbnak az ott nyújtott üzleti szemlélet bizonyult” – mondja Császár György, az AAM vezető tanácsadója. Ám nem csak ez bizonyult újdonságnak. „A vizsgák amerikai szigorral és amerikai etikai normák szerint zajlottak. A legtöbb vizsga előtt nyilatkozatot kellett kitölteni, hogy csak saját kútfőből dolgozunk, Ez más volt, mint a műegyetemi gyakorlat” – emlékszik vissza a meglepetésekre Császár, aki villamosmérnök végzettséggel vágott bele pár éve egy amerikai egyetem hazánkban végezhető MBA-kurzusába, szerette volna ugyanis vállalatvezetési ismereteit erősíteni. A terv bejött, s az iskola elvégzése után a tanultakat hasznosította tanácsadói munkájában.
Hasonló motivációval vágott bele 1998-ban – akkor még egy tanácsadó cégnél dolgozva – egy hazai executive MBA képzésbe Mátyás János, aki ma a Mol stratégiai vezetője. Eredeti végzettsége geológus, innen akart üzleti irányba elmozdulni. „Jól használható eszközöket kaptam a képzésen, amit a közgazdászok nyilván már az egyetemen hallottak, de például a diszkontált cash-flow számítás nem természetes egy geológusnak. Az életszagú tantermi helyzetek abban is segítettek, mi módon kell leegyszerűsíteni egy üzleti problémát úgy, hogy használható válaszokat kapjunk” – foglalja össze a tanultakat. Ezután került a TVK-hoz, ahol kifejezett előny volt az MBA-diploma a felvételnél, akkor ugyanis még nem volt vállalatértékelésben jártas vezető a társaságnál.
Kinek érdemes MBA-diplomát szerezni?
• Vezetőnek vagy vezetői poszt várományosának
• Aki jó pár év gyakorlattal rendelkezik
• Szeretne európai vagy globális vezetői szintre kerülni
• Szeretne kitekinteni más vállalati területekre vagy iparágba
• Eredeti végzettsége nem gazdasági, vagy 10–15 éve szerezte
• Szüksége van a modern menedzsment eszközökre a munkájához
• Jól beszél angolul
• Képes heti 10–12 órát önállóan tanulni
• Vállalata támogatja a kurzusban, vagy van elég pénze és ideje annak elvégzéséhez
A nem nappali oktatásnál heti 10–12 óra tanulás az intenzív kurzusokon kívül is szükséges a tananyag feldolgozásához. „Könyvvel aludtam, könyvvel keltem” – érzékelteti Mátyás János. Ehhez a család részéről is nagyfokú együttérzés várattatik el, hiszen a multik menedzserei amúgy sem napi 8 órában dolgoznak. Összefügghet a családi szerepekkel, hogy a World MBA Tour nemzetközi MBA-börze felmérése szerint világszerte a kurzusra jelentkezőknek egyharmada hölgy, s ők általában fiatalabban, kevesebb munkatapasztalattal kezdik el, mint a férfiak, nyilván azért, hogy még a gyerekvállalás előtt befejezzék képzésüket.
A magyar végzettek egybehangzó tapasztalata szerint barátságokat kötöttek az oktatás során, de az amerikaihoz hasonló „networking” hozadékkal nem bírt a kurzus.
Deák Ferenc, Henkel. Az MBA-kurzus után is megmaradt a felfokozott munkatempó.
Az MBA hazájában ugyanis a képzés egyik fő haszna a gazdasági élet minden területéről érkező résztvevők közt kialakuló kapcsolati háló, amely akár álláshoz, üzlethez is vezethet később. „Hasznos információcsere már származott ezekből az ismeretségekből, de üzlet még nem” – fogalmaz Császár György. „Magyarországon még nincs meg az a kritikus tömeg, hogy érdemes lenne például az MBA-s hálózatban állást keresni” – vélekedik Mátyás János.
