Elégedettek lehettek azok, akik a brüsszeli Eurostat döntését csak felületesen futották át arról, hogy az államháztartás hiányába ezentúl nem kell beleszámolni a magán-nyugdíjpénztári befizetések miatt kieső bevételeket. A figyelmesebb olvasó azonban kiszúrhatta, hogy a brüsszeli statisztikusok csak átmenetileg engedték meg a másféle metodika alapján való számítást. Ez némi félreértést és zavart is okozott a sajtóban és az elemzők fejében; sokan sima ügynek gondolták-gondolják a konvergencia államháztartási hiányra vonatkozó feltételeinek teljesülését. Az Eurostat döntése értelmében azonban az új metódust csak 2007-ig lehet használni, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak a kormány által tervezett 2010-es eurózóna-csatlakozását feltételezve 2008-ban már ismét a régi, a magán-nyugdíjpénztári befizetések hatásától nem megtisztított módon kell megfelelni a 3 százalékos kritériumnak.
 |
A Figyelő információi szerint azonban a pénzügyi tárca éppen azzal kapcsolódott be az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának reformjába, hogy megoldási javaslatot tett a többpilléres nyugdíjrendszer államháztartási hiányra gyakorolt hatásával összefüggésben. A magyar javaslatot felvették a vizsgálandó témák közé, ellenvetés nem érkezett, így a januárban soron következő Ecofin értekezleten (az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácskozásán) egy addigra elkészülő szakértői anyag és a december elején felfrissített új magyar konvergencia-jelentés ismeretében kerülhet a téma ismét napirendre.
Nagy kérdés azonban, hogy az esetleg megváltozó szabályozás vonatkozik-e majd a belépés feltételeire is, vagy csak a tagok esetében mozdul el az államháztartási hiány rugalmasabb megközelítése irányába, vagyis átterjed-e majd a stabilitási paktum várt változtatása a maastrichti szerződésben lefektetett csatlakozási kritériumokra is. Mindenesetre annyi bizton megállapítható, hogy a magán-nyugdíjpénztárakba irányuló befizetések államháztartási elszámolásának kérdése statisztikai, ha úgy tetszik bürokratikus probléma. Közgazdasági szempontból vizsgálva ugyanis a kérdést, a nemzetgazdasági szintű megtakarítások állományát nem befolyásolja azok elszámolási módja.
Az Eurostat – Lengyelországra és Svédországra is érvényes – döntése alapján hazánk esetében a 2004-es, az EU szabványainak (ESA-95) megfelelő módon számított, eredményszemléletű GDP-arányos hiány 0,8 százalékkal, 2005-ben 0,9 százalékkal, 2006-ban pedig 1,0 százalékkal mérsékelhető. Ennek alapján a 2004-es deficit az új módszertan szerint várhatóan a GDP 4,5 százaléka lesz, jövőre pedig 3,8 százalékra csökken.
 |
Az új államháztartási számítási módszer brüsszeli legitimációja egyben egy kényelmetlen helyzetet is megoldott a magyar pénzügyi vezetés számára. Az EU-hoz benyújtandó decemberi konvergencia-jelentésben ugyanis a már az új módszertan alapján számolt GDP-arányos hiánymutatók szerepelnek. Így lényegesen kedvezőbbnek – legalábbis kevésbé rossznak – tűnik az idén elszálló hiány a májusi konvergencia-jelentéshez képest. Az új dokumentum javára írandó ugyanakkor, hogy elismeri: a vártnál nagyobb idei hiány által megemelt bázisadat miatt a korábban megcélzott évi 0,5 százalékpontos hiánycsökkentési ütem nem lesz elegendő a 2008-as csatlakozáshoz, így évi 0,6-0,7 százalékpontos lefaragást irányoz elő.
Az államháztartás helyzete tehát – legalábbis papíron – kedvezőbb képet fest majd a következő években. Ez azonban nem mentesítheti a fiskális politikát a szigorú költségvetési fegyelem alól. Nagy kérdés persze, hogy a gazdaságpolitikusoknak sikerül-e a politikusokkal megértetniük: a papíron szebbnek látszó hiány nem teremt több elkölthető pénzt. Az OECD Magyarországról kiadott legutóbbi jelentésében például meg is jegyzi, hogy „bár az államháztartási hiány jelentős mérséklődésére lehet az idén számítani, a tervek és a tényszámok közötti nagy különbség továbbra is megmaradt, s ez megnehezíti a gazdaságpolitikát, valamint emeli a kockázati prémiumot”. A nemzetközi szervezet a piaci elemzők többségéhez hasonlóan megkérdőjelezi a jövő évi deficitcél teljesülését is. A 4,6 százalékban megjelölt GDP-arányos államháztartási hiány 4 százalékos GDP-növekedési előrejelzésen alapul – hangzik a kritika -, s ez mind a piaci, mind a nem-piaci előrejelzések felső szélére esik, azaz a Pénzügyminisztérium túlságosan optimistán tervez.
 |
 |
|
|
Varsó jól halad
Kellemes meglepetést szerzett magának Lengyelország a napokban. A varsói pénzügyi tárca adataiból kiderült, hogy az idén mintegy 6,5 százalékkal, azaz 3,0-3,2 milliárd zlotyval (717-765 millió euró) kedvezőbben alakulhat az államháztartás egyenlege a tervezettnél. A költségvetés az egész évre prognosztizált 45,3 milliárd zlotys hiánynak november végéig csupán a 78 százalékát érte el, szemben a tavaly ilyenkor regisztrált 90 százalékkal. A deficit mértéke ennek megfelelően a GDP 5,1 százaléka (az Európai Unióban használatos, de Lengyelországban csak a jövő évtől bevezetésre kerülő ESA-95 módszertan szerint a 4 százaléka). Ez még mindig jócskán meghaladja az euró-csatlakozás kritériumai között rögzített 3 százalékos GDP-arányos felső határt, de a konvergencia biztató jele.
Az államháztartás kedvező alakulása több tényező együttes hatásának köszönhető. A világgazdasági konjunktúra beindulása és a fegyelmezett bérpolitika következtében javuló lengyel vállalati versenyképesség ösztönzően hatott a gazdaság növekedésére: az év első felében 6,5 százalékos, de a második felében is mintegy 5 százalékos GDP-bővülést regisztráltak. Ráadásul az „erős euró – gyenge dollár” állapot is kedvezően hatott a külkereskedelemre. A költségvetés bevételi oldalán jókora pluszt „termelt” továbbá a vártnál lényegesen kiterjedtebb privatizáció, hiszen abból a tervezett 8 milliárd zloty helyett az év végéig akár 10 milliárd zloty is befolyhat az államkasszába. A legnagyobb bevétel a PKO BP Bank részvénykibocsátásának köszönhető.
Varsó konvergencia programja értelmében az országnak 2007-re kellene teljesítenie az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. Elemzők úgy vélik, ez nem is irreális elképzelés. Sőt, a deficit a pénzügyi tárca szerint a következő három évben akár a GDP 2,2 százalékára is leszorítható, hála a kedvező konjunkturális feltételeknek, valamint annak a programnak, amelynek értelmében a 2005 szeptemberében esedékes parlamenti választások után megindul az államháztartás kiadási oldalának a reformja. Ezt egyedül a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérő költségvetési elszámolása veszélyeztetheti. Míg ugyanis az unió statisztikai hivatala, az Eurostat majd csak a jövő év elején dönt arról, hogy az ilyen jellegű befizetésekkel csökkentett kiadási adatokat elfogadja-e, Lengyelország már ma is így kalkulálja az államháztartási egyenlegét. Ha az Eurostat nemleges állásfoglalást tenne közzé, az mintegy 1 százalékponttal növelné a hiány mértékét, azaz időben némileg elhúzódna a konvergencia.
WISNIEWSKI ANNA |
|
|
|
|
|
|
