A nyugdíjak havi átlaga a fővárosban a legmagasabb (104 405 Ft), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (67 689 Ft). Legtöbb nyugdíjat 2010. év elején, átlagosan 135 427 forintot a kis létszámú bányász és korengedményes nyugdíjasok kaptak – írja a Pénzcentrum.
Tavaly az átlagnyugdíj 83 393 Ft volt, ezen belül a nőknek átlagosan 78 008 -, a férfiaknak pedig 92 181 Ft-ot folyósítottak. A nyugdíjak az egy évvel korábbihoz képest 5,8%-kal, a járadékok és különféle pótlékok viszont csupán 0,2%-kal emelkedtek.
Általában magasabbak a korhatár alatti öregségi nyugdíjak a korbetöltötteknél, ez a rokkantsági nyugdíjasok esetében fordítottan igaz. A jelenleg hatályos szabályozás szerint mindkét nemre vonatkozóan 65 év a nyugdíjkorhatár.
E szabályozás az 1952-ben és utána született korosztályokat érinti, mégpedig úgy, hogy két év múlva – születési évjáratonként – a nyugdíjkorhatár fél évvel növekszik; elsőként az 1957-ben született korosztály (2022-ben) 65 évesen lesz jogosult öregségi nyugdíjra.
Ez sem érvényes azonban mindenkire. A parlamenti képviselők hamarabb, kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba – írja az Index. A sokakat felháborító törvénymódosítást pár hónappal a kormányváltás előtt, a költségvetési salátatörvénybe csempészték be.
A távozó politikusok a többieknél akár öt évvel hamarabb mehetnek nyugállományba, másrészt nem az ilyenkor előírt 8 százalékkal csökkentett nyugdíjat, hanem a teljes összeget kapják meg. Eddig négyen erősítették meg, hogy valóban élni kívánnak a kedvezménnyel.
Ajánlott link:
Átlagnyugdíj-eltérések: a fővárosi nyugdíjas másfélszer annyit kap, mint a szabolcsi (Pénzcentrum)
Becsempészték a törvénybe a képviselők nyugdíjkedvezményét (Index)