Sokkoló élményekre fogékony, akciófilmeken edződött emberek tódultak március elején a németországi Hagenbe, ahol a városkép megtisztítása érdekében felrobbantásra ítéltetett egy 100 méteres toronyépület. A kényszerű és főleg mozikban átélhető eseményből marketingszakemberek erényt kovácsoltak és jegyeket árusítottak az attrakcióra, melyre 60 ezer fő volt kíváncsi. Ügyes húzásukkal nem csak az önkormányzat kasszáját gazdagították, de ideiglenesen a város turisztikai életét is felélénkítették.
Busójárás. Szálláshiány.
Effajta dörzsöltség hazánk turisztikai iparára nem jellemző. Nemzetközi szinten versenyképes és karakteres attrakcióból kevés akad. Határainkon túlról a Sziget Fesztivál, a Forma-1 Magyar Nagydíj és a Kapcsolat-napi koncert vonzza az érdeklődőket. Egyéb turistacsalogató eseményeink az ország hagyományaira, sajátos kulturális örökségeire építenek, ezáltal jellemzően inkább a belföldi közönséget mozgatják meg.
Főként a hazai lakosság keresi fel a közelgő Hollókői Húsvéti Fesztivált is. Ugyan a világörökség helyszíneit végigjáró külföldi zarándokok évközben javítják a falu turisztikai statisztikáit, a vendéglátóhelyek száma – 250 ágy – eddig mindig elegendőnek bizonyult. Probléma csak Húsvétkor adódik, amikor 15 ezer fő tódul a faluba. Az esemény szervezői a látogatásért belépőjegyet szednek, ezért a rendezvény költségeinek fedezéséhez központi pénzre nem tartanak igényt. Szálláshely-fejlesztés címén viszont az idén az önkormányzat 1 millió euróra pályázott. Hollókőnek, világörökségként, jó esélye van arra, hogy uniós pénzekből részesüljön. Nem valószínű viszont, hogy a vendégágyak akár csak megduplázásával az év eseménymentes szakaszaiban a falu meg tudja tölteni a megnövelt szálláshely-kapacitását.
LEHETŐSÉGEK. Az idén uniós társfinanszírozással 6,5 milliárd forint pályázható szálláshelyek, hazai turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztése címén. Az összeg tízszer akkora, mint az állami finanszírozás mértéke: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt turisztikai pályázatokra a korábbi, sokmilliárdos támogatások helyett most csak 650 millió forint jut. Az összeg a hazai turisztikai ágazat versenyképességének és infrastruktúrájának javítását, illetve az esélyegyenlőség biztosítását támogatná.
Fontos változás, hogy ez évtől hazánk 2007-ig tartó turisztikai programcsomagjában lanyhuló figyelmet kap az egészségturizmus. Az elmúlt három évben az összes támogatási forrás több mint 80 százalékából, vagyis nagyjából 31 milliárd forintból fürdőfejlesztéseket, illetve az ehhez kapcsolódó gyógy- és wellnesz-szálláshely fejlesztési programokat valósítottak meg. A minisztérium most úgy érzi, a piaci egyensúly megtartásához szükséges, hogy egyéb termékek is részesüljenek a keretből.
2004-es naptár
IV. 11-12. Hollókői Húsvéti Fesztivál
V. 15-16. Évadnyitó vitorlabontó ünnepség, Balatonfüred
V. 28-30. Diósgyőri várjátékok, Miskolc
V. 29-31. Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, Hortobágy
VI. 5-6. Savaria nemzetközi táncverseny és latin open, Szombathely
VI. 8-18. „Bartók + Csajkovszkij 2004″ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
VI. 18-20. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál
VI. 26. Karcagi birkafőző verseny
VII. 8-11. Kaláka Folkfesztivál, Miskolc
VII. 9-11. Bajai népünnepély – A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában
VII. 9-11. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok
VII. 10. Szigetközi Aranymosó Fesztivál, Halászi
VII. 25-VIII. 3. Művészetek Völgye, Kapolcs, Monostorapáti, Öcs, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend
VII. 28-VIII. 4. Sziget Fesztivál, Budapest
VIII. 13-15. Forma-1 Marlboro Magyar Nagydíj, Mogyoród
VIII. 15-20. Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét
VIII. 16-23. Zempléni Művészeti Napok, Sárospatak és környéke VIII. 28. Budapest Parádé
X. 21-24. Csabai Kolbászfesztivál, Békéscsaba
MAGAD URAM. Hasonló problémák vetődnek fel a bajai gasztrokulturális fesztiválon, a halászlé ünnepén is. Az 1996-ban indult fesztivál 5 ezer fős rendezvényből 80 ezer résztvevős népünnepéllyé nőtte ki magát. Tovább növelni az eseményt nem lehet, mert túlcsordulna a városon. Itt is az a probléma, hogy a szállodák magánkézben vannak. Ezek ugyan az évközi rendezvényeket kiszolgálják, megnövekedett kapacitásra azonban csak a „halünnepen” van szükség. „Ezért sem a befektetők, sem az önkormányzat nem gondolkodnak kapacitásfejlesztésben” – mondja Béres Béla főszervező. Az évente 25 millió forintos költségvetésű halászléfesztiválból 3 millió forintot vállal magára az önkormányzat, a többit a szervezők szponzorok révén és pályázatokon gyűjtik össze. Ez utóbbiakkal az a gond, hogy zömmel utófinanszírozásúak. Sokan azért sem pályáznak programfejlesztésre, mert az önkormányzatok nem vállalják, hogy áthidaló hitelt vegyenek fel bankoktól. Számos induló pedig nem is tudja, hogy a tenderek többsége utófinanszírozású, így a pénz elnyerése után nem ritka, hogy a nyertes kénytelen visszalépni, mert nem tudja megelőlegezni a szükséges összeget.
Sopronban más a baj. Az osztrák bevásárló turisták által jómódban tartott városból a kedvezőtlen vámszabályok és a két ország árainak kiegyenlítődése miatt lassan elmaradoztak szomszédaink, mi több, újabban a magyarok mennek át Ausztriába pénzt költeni. A város kulturális fesztiválját sem kíséri fergeteges érdeklődés. A valaha gazdag város szállodai szobái kiürültek, ami ellen a Sopronban lévő három darab négycsillagos hotel sajátos összefogással védekezik. Üres szobáit 2 éjszakára, félpanzióval, színházi és kaszinóbelépővel 16 ezer forintért kínálja.
