Midőn az augusztussal zárult nyolc hónap alatt az államháztartási hiány túllépte az egész évre tervezett mértéket (az éves előirányzat 100,6 százalékát teszi ki), a Pénzügyminisztérium (PM) a bevételek elmaradását jelölte meg okként. Peidig már a tervezés időszakában is túlfeszítettnek tűntek a bevételi előirányzatok. Gyurcsány Ferenc kormányfőjelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter ezért most hangsúlyosan azt ígérték, hogy a jövő évi költségvetési törvény tervezete a „gazdaság valós folyamatainak megfelelően formálódik”.
Hiányelemzések
BARCZA GYÖRGY,I NG Bank Fenyegető leminősítés
• „Megala-pozottnak tűnik a jegybanknak az a prognózisa, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány meghaladja az 5,3 százalékot. Pesszimista forgatókönyv szerint – ha nem gyorsul az áfa-, az szja- és a jövedéki adókból származó bevétel, a kiadási tételek pedig tovább emelkednek (a társadalombiztosítási többlet önmagában 40 milliárd forintot tehet ki) – a hiány az év végére 200-250 milliárd forinttal lehet magasabb a tervezettnél. Reményt legfeljebb az kelthet a költségvetési egyensúly relatív helyreállítására, hogy a PM korlátozza a tárcákat a kiadások túllépésében. Költségvetési költekezési fegyelem tekintetében Magyarország sajnálatosan rossz jellemzőkkel bír a régióban, érdemi javulás hiányában ez a belföldi államadósság leminősítéséhez vezethet. Ha az idei hiányt nem követi szigorú 2005-ös költségvetés, a külső adósságot is leminősíthetik.”
TÖRÖK ZOLTÁN, Raiffeisen Értékpapír Rt. Kényes helyzetben
• „Nem tesz jót a forint árfolyamának a tervezettnél nagyobb hiány, a célok folyamatos és rendszeres nem-telje-sítése lépésre sarkallhatja a hitelminősítő intézeteket, s romolhat Magyarország besorolása. Enyhén gyengülő forintárfolyamra számítok, s arra, hogy jövőre alacsonyabb lesz az infláció, majd ebben az inflációs környezetben a jegybank képes lesz tolerálni a gyengülő forintkurzust. A beharangozott kormánypárti elképzelésekből nyilvánvalóan csak részelemek valósulnak meg, így az adócsökkentési elképzelések is csak részben teljesülhetnek. Az egész redisztribúciós filozófiát át kellene alakítani, amihez viszont politikai akaratra és elszántságra lenne szükség. Ellenkező esetben tartósan magas marad az államháztartási hiány. Kényes helyzetben van a kormány, a 4,6 százalékos deficit további kommunikálásának nincs hitelessége. Egyelőre nehéz megmondani, miként teljesülnek az EU felé a konvergencia programban vállalt kötelezettségeink. „
DURONELLY PÉTER, Budapest Alapkezelő Rt. Elenyészett hit
• „A mintegy 100 milliárd forintos áfabevételi elmaradás és a központi költségvetési szervek kia-dási túllépése esetén az év végére körül-belül 150 milliárd forinttal lehet nagyobb az államháztartási hiány a tervezettnél. A kormánynak az eddigi három költségvetési évéből háromszor nem sikerült az éves hiány előre jeleznie, és még a legnagyobb jó szándék ellenére sem tudta tartani a terveit. Kijelenthetjük: a kabinet elveszítette a kontrollt az államháztartási folyamatok felett. Mindezek ellenére azt azért el kell mondani, hogy az idei évre vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseket ez a kusza költségvetési helyzet nem változtatja meg. Prognosztizálhatóan magasak maradnak a kamatok, a konjunktúrának köszönhetően a forint viszonylag erős marad, az euróval szemben a 248 és 255 közötti sávban mozoghat. A forint erőssége kitarthat 2005 nagy részében, talán tovább is. Ám ha az államháztartás további szétcsúszását nem sikerül megállítani, és nem kerül sor átfogó reformokra, a nemzeti valuta sorsa sem alakul jól. Sajnos elenyészett a jelenlegi gazdaságpolitikai vezetés igazmondásába vetett hit.”
A „honnan vonjunk el és mennyit?” című örök kérdésére a PM ezúttal is több irányból közelít. Jelentős kiadáscsökkentő tényező lehet jövőre, hogy a tervek szerint a közszféra béreinek 6,5 százalékos emelésére kizárólag az önkormányzati kezelésben levő intézmények kapnak fedezetet. Ennek mértéke azonban csupán 5 százalék lenne, így a fennmaradó összeget nekik kellene kigazdálkodniuk. A minisztériumok és a központi szervek – kivéve az adóhatóságot – viszont egyáltalán nem jutnának a kötelezően előírt béremeléshez szükséges forrásokhoz.
A fűnyíró-elvvel – a tárcák kiadásainak nagyjából egységes mértékű csökkentésével – azonban valószínűleg nem érhető el a szükséges mértékű kiadáscsökkentés. A költségvetési szervek működési kerete – nagyjából 1300 milliárd forint – a tervek szerint 5 százalékkal csökken, ebből így 65 milliárd forint megtakarítás adódna. A fennmaradó összegből nagyjából 1000-1100 milliárd forintra – más források szerint ennél némileg kevesebbre – a tárcáknak felhasználási célok alapján kell pályázniuk. A pályázati rendszer lehetővé teszi, hogy ne a teljes keretet használják fel, így a Figyelő forrásai szerint a PM 200-300 milliárd forint megtakarítást remél e téren.
Az ötlet azonban finoman szólva sem aratott osztatlan sikert a tárcák között, a színfalak mögött egyre erősebb az ellenállás a pénzügyminiszterrel szemben. A pályázatokon keresztül megvalósuló takarékoskodás egyelőre meglehetősen rögös kiadáscsökkentési útnak látszik, ekkora mértékű költségvetési spóroláshoz az államháztartás szerkezetének reformja is szükséges lenne. Mindenesetre a bejelentett tervek szerint jövőre számottevően lefaragnák a közszféra létszámát is. A leépítésekre a kormány 40 milliárd forintot költ, kérdés, hogy ennek nyomán mekkora megtakarítás érhető el jövőre. Az első rémhírek több tízezres leépítésekről szólnak – mindenesetre elgondolkodtató, hogy a tavaly szeptemberben elrendelt, a minisztériumokat 10, a háttérintézményeket 6 százalékban érintő létszámcsökkentés ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a költségvetési szférában dolgozók létszáma jelenleg 99 százaléka az egy évvel korábbinak…
KÍNOS BEISMERÉSEK. Déjŕ vu érzése egyébként is gyakorta van az embernek ezen az őszön. A PM tavaly is szinte már mániásan ragaszkodott az államháztartási hiány tervezett mértékéhez, majd kínos beismerés és a hiánycél megemelése következett, egy minisztercserével megspékelve. Szeptember közepén, a lapzártánk utáni napokban – vagy legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat beterjesztése idején – ismét eljöhet az igazság pillanata. Azt, hogy menynyivel is szalad túl az idei deficit a tervezett 4,6 százalékon, talán még a PM-ben sem tudják egész pontosan. A piaci elemzők várakozása is meglehetősen széles sávban, 4,8 és 5,6 százalék között szóródik.
A bevételi oldal kényes pontja az áfa. Elemzői becslések szerint itt az egyenlegben körülbelül 100-120 milliárd forint elmaradás várható az előirányzattól. Az uniós csatlakozással összefüggésben ugyanis változott a szabályozás: az import utáni áfát az importőr nem a behozatalkor fizeti meg, hanem azt követően, negyedévente. Ráadásul a befizetések önbevallási alapon történnek, ami – a magyar adófizetési morált ismerve – tovább fokozza a bizonytalanságot. A PM eredetileg 190 milliárd forint átrendeződést várt e téren az idei évre, később kiderült, hogy ez 210 milliárd lett. A különbség megközelítőleg annyi, amennyivel az augusztusi hiány meghaladta a tárca által várt szintet – szól a PM magyarázata. A vártnál nagyobb hiány okai között a PM az szja-befizetések tervezettől elmaradó voltát is megemlíti, elemzők szerint ebből éves szinten 10-15 milliárd forint elmaradás alakulhat ki. Nem lehet nem észrevenni, hogy a PM havi szja-prognózisai tavaly is az évnek ebben a szakaszában kezdtek túl optimistává válni, és ez a tendencia azután az év végégig kitartott.
Az év hátralévő részére a kiadási oldal elszaladásából a becslések szerint az adósságszolgálat 20 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási kiadások közül a nyugdíjkorrekció és az 55. heti nyugdíj-kifizetések, valamint a gyógyszertámogatásra fordított összegek együttesen 70-75 milliárd forinttal részesednek. Summa summarum, az összes bevételi elmaradás nagyjából 90 milliárd forint lehet, míg a kiadási oldal – a becslések szélsőértékeit figyelembe véve – 50-150 milliárd forinttal szaladhat el. Ennek alapján a kimutatott hiány minimum 100-120, maximum 200-250 milliárd forinttal lehet nagyobb a tervezettnél. Ez pénzforgalmi szemléletben a várt GDP 6,4 százaléka, eredményszemléletben pedig, elfogadva a PM átszámítási metódusát, minimum 5,2 százalék – legalábbis további beavatkozás nélkül.
