Nagy érdeklődést keltett az elmúlt év végén a Fox Auto- rent ötlete, az 1 euróért bérelhető gépkocsi, amelyet hasonló nyugat-európai – elsősorban bécsi és berlini – akciókról mintáztak. A szolgáltatás olcsóságát a reklám teszi lehetővé: a gépjármű ugyanis hirdetési felületként üzemel, a bérbevevőnek pedig legalább napi 30 kilométert kell furikáznia, hogy a reklámot sokan lássák. Itthon április végétől vehetők igénybe az 1 euróért bérelhető Smart gépkocsik, amelyeket a Fox Autorent újonnan létrehozott üzletága, a Fox Cityhopper üzemeltet. A lépés a cég kereskedelmi igazgatója, Tasnádi Zoltán szerint is legfeljebb a médiapiacon okozhat némi mozgást, ám – hiszen egyelőre csupán 20 gépjárműről van szó – a kölcsönautók piacát aligha rendezi majd át.
Kozák József szövetségi elnök. A tájékozatlanság hátráltatja a piacbővülést.
ALKALMAK ÉS SZEZONOK. A „hagyományos” autókölcsönzést még drágának ítélik a hazai magánszemélyek, akik – mint Kozák Józseftől, a Hertz Magyarország igazgatójától, a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének elnökétől megtudtuk – a külföldi felhasználókhoz hasonlóan elsősorban esküvőre, ünnepi alkalmakra, hosszabb kirándulásokra vagy szállítási igényeik megoldására bérelnek gépkocsit. A szolgáltatás iránti alacsony keresletnek azonban oka a tájékozatlanság is. „Évek óta igyekszünk bebizonyítani az ügyfeleknek, hogy az autókölcsönzés nem ťvörös szőnyegesŤ szolgáltatás” – mondja Haraszti Géza, a Europcar magyarországi igazgatója. Kozák számpéldával is alátámasztja, hogy nem feltétlenül számít luxusnak a gépkocsik bérlése. „Egy 3 millióért vásárolt autó tőkeértékének havi kamata 30 ezer forint, havi értékcsökkenése ugyancsak 30 ezer, biztosítása hozzávetőlegesen 15 ezer. Ezért az összegért azonban lehet, hogy bérelni is tudok gépkocsit, amikor szükségem van rá.”
„Ügyfeleink 80 százaléka külföldi” – tájékoztat Bognár Gyula, az Avis Magyarország ügyvezetője. Ugyanakkor a legtöbb megkérdezett autókölcsönző szerint egyre nagyobb súlyt képviselnek a magyar ügyfelek. „Már nem elhanyagolható a hazai magánszemélyek által generált kereslet, igaz, a legtöbben még bt.-ként vagy kft.-ként veszik igénybe szolgáltatásainkat” – állítja Tasnádi Zoltán. A kereslet – a turizmussal összefüggésben – erős szezonalitást mutat: „A nyári szerződések száma 50 százalékkal haladhatja meg a télieket” – ad némi betekintést az ingadozásba Kozák József.
A bérautók iránti igény egyre nő, igaz, az előző időszakban komoly hullámvölgybe került a szakma. Néhány éve még – legalábbis külföldön – autókölcsönző cégek csődjéről olvashattunk (Figyelő, 2002/33. szám), ám nem minden országban volt visszaesés: a spanyolok például szépen profitáltak az Európán belüli turizmus növekedéséből.
Az itthoni vállalkozások forgalma drámaian lezuhant. „A szakma 2003 második félévére kapaszkodott vissza a 2001. szeptember 11-e előtti szintre” – tájékoztat Kozák József, rámutatva, hogy megtévesztőek az autókölcsönzők tavalyi forgalmi adatai, amelyek jócskán meghaladják a 2001-es 5 milliárdot: tavaly 7 milliárd körüli bevételt értek el a szövetség tagcégei. Ez azonban egyrészt annak tudható be, hogy a nyilvántartásban szerepelnek olyan cégek is, amelyek korábban nem voltak a „látótérben”, másrészt néhány autókölcsönző flottamenedzsmenttel is bővítette tevékenységi körét, ami növelte az árbevételt.
Az uniós csatlakozás tovább javíthat az egyre inkább magára találó ágazat helyzetén, ugyanis a várakozások szerint a növekvő turistaforgalom kedvező hatásait az autókölcsönzési piac is érezni fogja. „A NATO-tagság után is növekvő érdeklődést tapasztaltunk, az unióba történő belépés valószínűleg még inkább kitapintható lesz” – tájékoztat Bognár Gyula. A kisebb magyar cégek azonban óvatosabban optimisták: „Az EU-csatlakozás hatásait valószínűleg csak később fogjuk érezni” – véli Kolesár Szundy László, az Avalon egyik ügyvezetője. Lökést adhat a fapados repülőtársaságok térhódítása is: „Május elsején több diszkont légitársaság is megkezdi működését Magyarországon; szerintük ez jelentős keresletet gerjeszt a bérautók iránt” – hangoztatja Richard Ault, a Dollar Thrifty Automotive Group európai ügyvezető igazgatója.
ADÓ ODA-VISSZA. Szerepet játszik a fellendülésben a cégautók költségének emelkedése is, 2004 elejétől ugyanis megduplázódott az utánuk fizetendő adó, s a javítások költségei után sem lehet már visszaigényelni az áfát. Ez utóbbi alól kivételek az autókölcsönzők. „A cégautók üzemben tartási költségeinek növekedése a flottamenedzserek és az autókölcsönzők számára teremthet piacot” – véli Haraszti Géza.
A cégek képviselői ugyanakkor erősen fájlalják, hogy noha számukra az autó termelőeszköznek minősül, annak áfája nem vonható le a beszerzést követően. Bár a Pénzügyminisztérium nem tervezi a szabályozás módosítását, többen is bizakodnak abban, hogy a csatlakozás eredményeképpen – más uniós országokhoz hasonlóan – nálunk is változik a helyzet ezen a téren.
A növekvő tortáért ádáz küzdelem folyik. A Europcar konkurencia-elemzése szerint Székesfehérváron például 25 autókölcsönző működik. A verseny kiéleződésének oka az, hogy flottamenedzsmenttel foglalkozó cégek és újabban márkakereskedők is nyújtanak hasonló szolgáltatásokat. Kolesár Szundy László azonban azt hangsúlyozza, hogy ez nem egy „betartós” szakma. „Ha nincs elég autónk, és ki akarunk szolgálni egy régebbi ügyfelet, 8-12 kölcsönzőhöz is fordulhatunk segítségért” – mondja. A nemzetközi hátterű cégek előnye elsősorban a külföldről érkező rendszeres vendégekben mutatkozik meg, a magyar társaságok inkább a rugalmasságot tekintik saját előnyüknek. „Míg egy franchise-ban üzemelő rendszerben az embereknek jobban kell alkalmazkodni az előírásokhoz, mi, függetlenségünknek köszönhetően, testre szabottabban ki tudjuk elégíteni céges ügyfeleink kívánságait” – állítja Tasnádi Zoltán.
A hazai piac nagysága európai összehasonlításban még mindig jelentéktelen, miközben kontinensünk piaca is kisebb az amerikainál. „Az Avis amerikai elnöke, Hohn Moran, egy budapesti beszélgetés során megjegyezte, hogy a londoni Heathrow-n levő kirendeltség – ahol naponta több mint 500 autót adnak ki – az amerikai helyszínekhez képest csupán egy kóceráj” – meséli Bognár Gyula. „Ehhez képest Angliában az egy főre jutó bérautók száma hétszerese a hasonló magyar mutatónak” – teszi hozzá Haraszti Géza.
VERSENY PRÁGÁVAL. A régióban már viszonylag jól állunk: Ausztria fejlettebb ugyan nálunk, a volt szocialista országok között azonban vezető pozícióban vagyunk. „A hazai autókölcsönző piac nagysága körülbelül a csehországinak felel meg, de kisebb, mint az osztrák: a repülőtéri tranzakciók száma Ausztriában például háromszorosa a magyarországinak” – tájékoztat Kozák József. A magyar és a cseh autókölcsönzők között nemrégiben volt példa regionális rivalizálásra. „Az Avis európai központjáért folytatott küzdelemben Budapest és Prága volt a legtovább versenyben, de végül mi nyertünk” – számol be Bognár Gyula. A magyar autókölcsönzők színvonala sok szakmabeli szerint kiállja a külföldi összehasonlítás próbáját; ezt bizonyítják a nemzetközi hálózatok részeként működő autókölcsönzők által elnyert díjak is. Sokszor azonban az árak is legalább hasonló színvonalúak. Haraszti Géza például arra hívja fel a figyelmet, hogy Görögországban és Spanyolországban – részben a szabályozás következtében – alacsonyabb az árszínvonal, mint itthon. Emellett a hazai piac méretei nem teszik gazdaságossá a technikai háttér fejlesztését sem; a jelenlegi darabszámok mellett ráfizetéses lenne például egy kölcsönző-automata üzembe helyezése. Nyugat-Európában ugyanis elterjedt az a megoldás, hogy a rendszeres ügyfelek kártya segítségével kölcsönözhetnek autót. A PIN kód helyettesíti az aláírást, a gép pedig a szerződés nyomtatása mellett kiadja a slusszkulcsot, valamint a forgalmit, gyors megoldást garantálva ezáltal a mobilitás folyamatos fenntartására.
