 |
Jóllehet, az elmúlt tíz évben a magyar-szlovák kereskedelmi forgalom megnégyszereződött – a fejlődés tehát dinamikus -, a szakemberek mégis meglepetten vették tavaly tudomásul, hogy mintegy 300 százalékkal ugrott meg a kötöttáru kivitele szomszédunkhoz. Mára azonban kiderült, hogy a magyarországi kötöttáru-kereskedők közül többen tönkrementek a forgalomnövekedésben, mert szlovák vevőjük egyszerűen eltűnt árujuk ellenértékével. Ezért is mondja Dombi András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szlovák tagozatának elnöke, hogy az üzleti kapcsolatok kiépítésekor nem árt ellenőrizni partnerünket. Nem ritkák ugyanis a szerencsevadászok. Dombinak immár egy évtizedes tapasztalata van a szomszédos országgal folytatott édességkereskedelemben, és szerinte odaát rosszabb a fizetési fegyelem, mint idehaza. Az átutalások rendszeresen késnek, a partnerek igyekeznek pénz helyett valami barterárut rásózni a magyar eladóra, hogy még azon is nyerjenek 5-10 százalékot.
CSÖPÖGTETVE. Hasonlóképpen vélekedik Szőke Sándor, a borainkat exportáló Eszes Befektető Kft. ügyvezetője. Az ő szintén egy évtizedes gyakorlata is azt mutatja, hogy a szlovák partnerek gyakran nem tartják be az általában egy hónapra szabott fizetési határidőket, és sokszor csak „csöpögtetve” egyenlítik ki a számlát.
Peter Kliment, a budapesti szlovák nagykövetség kereskedelmi és gazdasági osztályának első titkára szerint a tapasztalatok azt mutatják: akik rendszeresen értékesíteni akarnak északi szomszédunk piacán, azoknak ajánlatos vegyes vállalatot alapítaniuk. Egy kft. bejegyzéséhez Szlovákiában 1 millió forintnak megfelelő összegre van szükség, de ennek csak 30 százalékát kell letenni az induláskor, a többit egy éven belül kell befizetni. A javaslattal Szőke Sándor is egyetért; az ottani bürokrácia ugyan semmivel sem jobb a magyarnál, de a megfelelő papírok beszerzése után a cég egy héten belül bejegyezhető. Ugyanakkor Dombi András azt tapasztalta, hogy a szlovák fél eddig nem nézte jó szemmel a vegyes cégeket, a kis- és középvállalatok szintjén ezért nem is igen jöttek létre ilyen vállalkozások. Ezen a szinten a befektetések sem voltak jelentősek Szlovákiában.
Ami az uniós csatlakozást követő távlatokat illeti, Dombi felhívja a figyelmet arra, hogy a szlovák építőanyag-, kerámia-, valamint élelmiszeripar komoly versenytársa lesz a magyar gyártóknak. Emellett szerinte számítanunk kell jelentős mennyiségű olcsó munkaerő beáramlására a szomszéd országból, ahol bizonyos régiókban a munkanélküliség az itthoninak a két-háromszorosa, s így már most vannak olyan jelentkezők, akik a magyar minimálbérért is boldogan átjárnának dolgozni.
Másrészt viszont a magyar élelmiszerek, amelyek elhanyagolható részesedést játszottak a kétoldalú áruforgalomban, új piacokhoz juthatnak. Hartl Gyula, a Gans-T Bt. ügyvezetője a mostani helyzet okait abban látja, hogy az élelmiszerek forgalmazásához szükséges hatósági bevizsgálás eddig olykor fél évet is igénybe vett Szlovákiában. Az engedélyt ugyanakkor csak egy évre adták meg, ezt követően elölről lehetett kezdeni az egész procedúrát. A remények szerint ezen áldatlan állapotoknak az egységes uniós szabályozás véget vet május elsejétől.
SZABAD MOZGÁS. Külön figyelmet érdemel a szlovák építőipar, amely az utóbbi években a GDP 4 százalék körüli bővülése mellett 6-10 százalékos növekedést ért el. A helyi építőipar kapacitása aligha tud majd lépést tartani a növekvő igényekkel, tehát a magyar vállalkozóknak is nyílnak lehetőségeik. A két ország egyelőre nem kívánja korlátozni a munkaerő-áramlását egymás között, vagyis elvben mindenki kiviheti majd a saját szakembergárdáját. Ugyanakkor a szlovák kormányzat vonzó adókedvezményekkel igyekszik a helyi munkaerő foglalkoztatását ösztönözni.
Tordai Péter, a salgótarjáni Stilbau Építőipari Kft. ügyvezetője szerint a nógrádiaknak a 30 kilométerre fekvő szlovákiai Losonc lesz a legközelebbi szövetségesük a csatlakozás után. A salgótarjániak közül sokan fogják keresni a kitörési pontot Szlovákiában. Úgy véli, hogy a kedvező adórendszer miatt nemcsak számos céget fogja áthelyezni székhelyét északi szomszédunkhoz, de még a kocsijukat is „átviszik” majd, mert a biztosítás is olcsóbb odaát.
Magyarország és Szlovákia kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, de például arról, hogy egy magyar számla áfáját miként és mely termékekre lehet visszaigényelni, a két ország adóhivatalának kell majd megállapodnia. Mindenesetre az már biztos: ezt nem a budapesti szlovák külképviselet fogja intézni.
