Gazdaság

Iglu és disznótor

Bár egy lappföldi túlélőtúra érdekesebbnek tűnhet, a csapatépítést sokszor a beltéri tréningek segítik jobban.

Iglu és disznótor 1

Dezsőnek meg kell halnia! – hangzott el pár hete a Tanú című filmből jól ismert mondat a Grepton Informatikai Rt. udvarán, ahol minden évben egy csípős januári hajnalon bevégzi sorsát a soron következő Dezső, a sertés. A halálos ítélet kihirdetése után a dolgozók felhajtanak egy kupica pálinkát, majd ettől felbátorodva véget vetnek a disznó életének. Süli András igazgató szerint a disznóölést azok a munkatársai honosították meg, akik a műegyetem Schönherz Kollégiumának lakóiként korábban is részesei voltak hasonló eseménynek. A dolgozók családostul vonulnak fel a rendezvényen, amelyet minden évben nagy várakozás előz meg. „Hetekkel a disznótor előtt egy levelezőlistán lehet bizonyos részfeladatokat vállalni, így időben megalakulnak a kolbásztöltő, belsőségdaráló, abáló és hússütő kollektívák – meséli Süli, aki gumicsizmába és böllérjelmezbe bújva általában a főzőcskéző csapatot erősíti. A szokásosan 80 kiló körüli állatból 70 kiló általában aznap elfogy, a maradék 10 kiló pedig bekerül a vállalati hűtőszekrénybe, ahonnan tovább lehet falatozni. Süli szerint a disznótoron megvalósul a csapatépítő tréningek lényege: eltűnik a hierarchia, megszűnnek a beosztásbeli különbségek, összekovácsolódik a csapat.



Iglu és disznótor 2
Grepton-tréning. Egy disznótoron eltűnik a hierarchia, megszűnnek a beosztásbeli különbségek, összekovácsolódik a csapat.

KÜLÖNLEGESSÉG. Az egyhangúságot ideig-óráig felszámoló programok kelendőek az ülőmunkát végzők körében. Ám ami tegnap hajmeresztő volt, az ma könnyen unalmasnak tűnhet. Így a pár éve oly divatos parázson járás, vagy a paintball ma már kevéssé csigázza fel a munkatársak érdeklődését. A régi kedvencek közül egyedül a rafting túrák tudták megőrizni népszerűségüket, de már kezdenek felzárkózni a mostoha időjárási körülmények között megrendezett vitorlástúrák. Marsó Gabriella, az IKEA marketing igazgatója cége nemzetközi felsővezetői csapatában nemrég háromnapos túlélőprogramon vett részt Svédországban. Átélte, milyen fedélzetet suvickolni a tomboló viharban, konyhásként kielégíteni csapattársai gasztronómiai igényeit, illetve a tájoló titkainak elsajátítása után kormányosként navigálni a hajót a háborgó vízen. A legnagyobb kihívásnak mégis azt tartotta, amikor a túra során egy híd alatt nem fért át a vitorlás, s a legénységnek kellett felnyittatnia a hidat. Marsó szerint a három nap ennyire szélsőséges körülmények között bőven elég volt ahhoz, hogy a túra elérje célját, s kiderüljön, ki tud csapatot kezelni, s a jelenlévőknek van-e érzékük a vezetői feladatok ellátásához.

„Még ennél is cudarabb világ vár azokra, akiknek Lappföldön kell csapattá kovácsolódniuk” – állítja Déri Tamás, az extrém kalandtúrák szervezésével is foglalkozó Tensi Adventure Team vezetője. „Ha a megrendelőnek és munkatársainak kedvez az időjárás, csupán mínusz 20, ha nincs szerencséjük, mínusz 40 fokban kell egymás társaságát elviselniük.” Ilyenkor a csapat egy mínusz 6 Celsius fokra „felmelegített” igluban lakik, s mindenki jégágyakon, mínusz 25 fokig hidegtűrő hálózsákban hajtja álomra a fejét egy-egy eseménydús nap után. A program állhat motoros- és kutyaszánozásból, emellett lehet jégtörőhajóval jeget törni, speciális ruhában lubickolni a Jeges-tengerben vagy meg lehet szerezni az egész világon elfogadott, öt évre szóló, de csak Lappföldön meghosszabbítható rénszarvas-jogosítványt. Kelemen Zoltán, az O’Neill Magyarország sportruházat- és cipő-nagykereskedő cég munkatársa, aki maga is részese volt a lappföldi kalandoknak, ezt azzal egészíti ki, hogy a jéghorgászat kipróbálása is különleges élmény volt, akárcsak az, amikor kollegáival motoros szánnal átmerészkedtek Oroszországba. A határon egy barátságtalan, aranyfogú határőr fogadta őket, majd miután megtekerte kurblis telefonját és intézkedett a határátlépést illetően, máris az orosz nyírfaerdőben suhantak tova, hogy nem sokkal azután egy közeli vendéglőben fogyasszák el céklalevesüket, s a szaunában melengessék elgémberedett végtagjaikat. Kelemen szerint ezeket a programokat nem agyafúrt feladatok teszik nehézzé, hanem a mostoha időjárási körülmények, s ez is lehet olyan csapatépítő erő, mint a közös élmények megszerzése.



Iglu és disznótor 3
Konfliktusterhes légkörben nem igazán célravezető az extrém kalandtúrák szervezése.

KINT VAGY BENT. Extrém módon csapatot építeni pénzkérdés is. Egy komolyabb lappföldi túra fejenként 450-600 ezer forintba kerül, amit egyelőre csak multinacionális cégek, biztosítók, állami cégek, gyógyszergyárak tudnak megfizetni, de egy erdélyi terepjárózás – ahol az izgalmakat a medvék lépten-nyomon történő felbukkanása biztosítja -, ennek töredékéért is hozzáférhető.

Császár Csaba, a szervezet- és vezetésfejlesztéssel foglalkozó OD Partner Kft. ügyvezetője úgy látja: noha az extrém outdoor tréningek divatosak, a HR vezetőknek, akik döntenek egy-egy ilyen csapatépítő program fajtáját illetően, látniuk kell, mire van az adott csoportnak szüksége. Bár a magyar vezetők előszeretettel választják az extrém programokat, s Császár is hisz a közös élmények erejében, azt mondja, vannak helyzetek, amikor mindez kevés egy kollektíva munkájának előmozdítására. Szerinte nehezebb, konfliktusterhes légkörben nem célravezető az extrém és látványos kalandtúrák mellett dönteni. Egy lappföldi utazás a társaság energiáinak feltöltésére, megújítására kiváló, de ilyenkor nem jönnek elő a problémák, s az azok megvitatására irányuló célirányos beszélgetések, tehát a tréning borsos ára ellenére sem éri el a célját. Incentive – ösztönző – jelleggel, amikor nincsenek nagy ellentétek a csapatban, s mintegy jutalomként fogható fel az út egy jól sikerült projekt végén, mindenképp hatásos a kalandtúráztatás. A csapatépítés azonban hatékonyabb lehet, ha egy külső tréner mesterséges helyzeteket kreál, s azok sikeres, netán kudarcokkal terhes teljesítése után a csapat közösen elemzi a történteket. Ilyenkor a konfliktusok megvilágítása tisztázhatja, mi gátolja a mindennapokban az olajozott munkavégzést. Császár tudja, hogy nem népszerű ezen kijelentésével, mégis úgy véli, hogy az indoor tréningeken történhet tényleges problémamegoldás. Egy zárt térben, ingerszegény környezetben ugyanis kevesebb a lehetőség a konfliktusok elkenésére, s ilyenkor a célok tételes lebontása is nagyobb hatékonysággal történhet meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik