Nincs abban semmi meglepő, hogy alig több mint egy évvel az első svéd-magyar harcigép-üzlet megkötése után máris módosították a Gripen-szerződést. Katonai szakértők körében sokkal inkább azok a feltételek okoztak megütközést, amelyek alapján 2001 decemberében – alig néhány hónappal a választások előtt – az Orbán-kormány villámgyors megállapodást kötött a 14 darab JAS-39 Gripen tízéves bérletéről. Az akkori sietség okait csak találgatni lehet. A mostani szerződés viszont talán hosszabb távra jelent megoldást a magyar légierő számára, még akkor is, ha 28 százalékkal nagyobb összegről szól.
„Az árakról, a hitelkamatokról ne is kérdezzenek, mert még egyszer ilyen kedvezményes feltételekkel senki mással nem fogunk szerződni!” – így fakadt ki a svéd tárgyaló delegáció egyik tagja, miután a Magyar Honvédség képviselőivel aláírták a módosított megállapodást 14 darab harci gép bérletéről, majd megvásárlásáról. A svédek érthetően mindenképpen meg akarták menteni a magyarokkal kötött szerződést: Európában eddig Magyarország az egyetlen olyan állam, amely vásárol – ráadásul NATO-tagként – a JAS-39-esekből. A magyar piac megtartása különösen azt követően vált létkérdéssé, hogy sem Ausztriában, sem Csehországban nem járt sikerrel a Gripenek eladásáért indított marketinghadjárat. A másik potenciális piacon, Lengyelországban pedig éppen tavaly decemberben jelentették be, hogy 48 darab Lockheed-Martin F-16-ost vásárolnak, 3,6 milliárd dollár értékben, mi több, az amerikai kormány hitelgaranciájával. A rosszemlékű Lockheed-levél óta persze nálunk is napirenden volt az F-16-osok vásárlásának lehetősége, végül mégis más döntés született. A magyar svédcsavar ebben az esetben – legalábbis a katonai-műszaki tartalom szempontjából – indokolt volt. Az F-16-os ugyanis egy ma hatékony, de mégiscsak 30 éves konstrukció, amelyben a műszaki fejlesztésnek nincsenek további jelentős tartalékai. Kiforrott, de kifutó modell, ahogy az autós piacon mondanák.
A svéd vadászgép éppen ellenkezőleg, mostanra vált csapatszolgálatra alkalmassá, a jelenleg ismert fejlesztési elképzelések is jóval túlmutatnak a 2010-es esztendőn. Mivel egy-egy harci gép hadrendbe állítása 25-30 évre meghatározza egy légierő arculatát, műszaki bázisát, kiképzésének filozófiáját, úgy vélem, a most tárgyaló magyar katonai vezetők előrelátóbbak volt, mint a lengyelek. A Gripen ugyanis egy sor olyan előnnyel rendelkezik, amit vélhetően az üzemeltetés során értékel majd igazán a magyar honvédség. A svédek a fejlesztés filozófiájának alapjául azt választották, hogy a JAS-39-es központi számítógép-rendszere legyen kellően rugalmas: fogadja be azoknak a fegyvereknek, műszereknek a szoftverjeit is, amelyek e pillanatban még nincsenek is jelen a piacon. A Gripen további előnye, hogy rendkívül rugalmasan, akár bevetés közben is módosíthatja repülési profilját. A pilóta egyetlen gombnyomással válthat át a vadász (Jakt) üzemmódról mondjuk alacsonytámadó (Attack) vagy éppen felderítő (Spaning) bevetésre – e három mód kezdőbetűjéből áll össze a JAS jelölés a Gripen típusnevében.
Továbbra is rejtély, vajon az Orbán-kormány miért választotta a Gripenek első gyártási szériájából való, mondhatni „fapados” gépeket, amiket hamarosan a svéd légierő is fokozatosan lecserél, illetve felújít? A most módosított szerződés szerint egy évvel később ugyan, de a Gripen „full-extrás” C és D változatát kapja a magyar légierő. Ráadásul 2015-ben, akárcsak az autólízingnél, maradványértéken meg lehet vásárolni a gépeket. Tíz évre, amire az első szerződés szólt, aligha lett volna gazdaságos komplett műszaki hátteret, javító- és kiképzőbázist kiépíteni. A mostani változat alapján viszont a leendő magyar JAS-39-esek megfelelnek minden korszerű elvárásnak. A C változat ugyanis képes lesz a légi utántöltésre, tehát hosszabb, közös NATO-bevetéseken is repülhet. Szerkezetének (sárkány) élettartama másfélszer annyi lesz, mint az „A” változaté, azaz 6 ezer repült órára emelkedik. A gép megnövelt tömege további 800 kilogramm fegyverzet felfüggesztését teszi lehetővé. A 2006 márciusában érkező Gripenek műszerfalán már csak három, nagy színes, integrált kijelző lesz, amely a radar, a fedélzeti rendszerek és a fegyverzet állapotáról ad teljes képet. A kabin megvilágítása pedig illeszkedik a korszerű, éjjellátó berendezéssel felszerelt sisakhoz. A magyar Gripeneket a gyártó alkalmassá teszi a NATO 16-os Datalink elnevezésű adatátviteli rendszerével való együttműködésre. A kétüléses D változat pedig – ilyen gépből kettő érkezik – egyfajta légi irányító központként működhet, amely digitális és titkosított adatokat továbbíthat a bevetésen lévő többi Gripen között, tehát az új jelszó, a „network warfare” azaz a hálózati háborúzás követelményeinek is minden szempontból megfelel.
A svédek ráadásul a mostani szerződésben rendkívül magas, 70-80 százalékos bevethetőségi rátára tettek ígéretet. Ez azt jelenti, hogy tíz gépből folyamatosan hét vagy nyolc alkalmas harci bevetésre. A honvédségnél hadrendben álló MiG-29-eseknél, a most folyó nagyjavítások előtt éppen fordított volt az arány. Jó esetben tízből három gép volt olyan állapotban, hogy fel tudjon szállni. Igaz, erről legkevésbé sem a kecskeméti bázison szolgáló katonák vagy műszakiak tehettek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
