Nagyvilág

Súlyos reformok előtt Mexikó

mexikói-zászló-léggömbből (mexikói trikolór léggömbből)
mexikói-zászló-léggömbből (mexikói trikolór léggömbből)

A szenátus jóváhagyása után lehetővé válik a törvényhozók és a polgármesterek újraválasztását, és előirányozza egy új választási hatóság létrehozását.

A szenátorok elsöprő többséggel, 95 szavazattal 11 ellenében fogadták el a latin-amerikai ország évtizedek óta legjelentősebb politikai reformját.

A tervezett átalakítások leglényegesebb eleme, hogy a képviselők és szenátorok 2018-tól kezdve újraválaszthatók lesznek, így mandátumuk 12 évig tarthat. Az államfő és a szövetségi államok kormányzói ugyanakkor továbbra is csak egyetlen hatéves mandátum erejéig tölthetik majd be posztjukat.

A jelenlegi választási főhatóság, a Szövetségi Választási Intézet (IFE) helyett egy új Nemzeti Választási Intézetet (INE) hoznak majd létre, amely egyaránt ellenőrzi majd az országos és a helyi szintű választásokat, és megsemmisítheti a választási eredményeket akár a kampányköltségek túllépése miatt is.

A reform értelmében a jelenlegi igazságügyi minisztérium 2018-tól a kormánytól független, autonóm főügyészségként működik majd Mexikóban.

A pénteken jóváhagyott alkotmányerejű törvény a legutóbbi jelentős reformkezdeményezése volt a 2012 decemberében beiktatott Enrique Pena Nieto államfőnek. Az elnök előzőleg fontos reformokat vezetett be az oktatásügy, a távközlés, az állami költségvetés és az energetika területén is. A reformok többsége mindazonáltal csak azután léphet hatályba, ha a parlament a követező hónapokban elfogadja a rájuk vonatkozó végrehajtási törvényeket.

Ami a pénteken megszavazott politikai reformokat illeti, azokat a 31 szövetségi államból legalább 17-nek jóvá kell még hagynia.

Mexikóban 1933-ban tiltották meg a választott tisztségviselők újraválasztását, két és fél évtizeddel azután, hogy egy forradalom megdöntötte Porfirio Díaz hatalmát, akit választási csalásokkal többször is újraválasztottak, így összesen 35 évig volt elnök.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik