Egyszer hopp, máskor kopp. Néhány nappal azután, hogy az Európai Bíróság, azaz az unió legmagasabb jogi fóruma másodszor is győztesnek hirdette ki az Európai Bizottságot a kormányok által birtokolt aranyrészvényekről szóló jogi vitában, a „Birodalom” – azaz a tagállamok közössége – visszavágott. Történt ugyanis, hogy bár az aranyrészvény-ügyben nyilvánvaló az előrelépés, az azzal szorosan összefüggő cégfelvásárlási jogszabályról néhány EU-tagország csökönyössége miatt továbbra is holtponton vesztegelnek a tárgyalások, jócskán megkeserítve a győzelem édes ízét Brüsszel számára.
|
Csak kettő maradhat |
| Magyarországon az uniós jogharmonizáció részeként módosítják a privatizációs törvényt; a tartós állami tulajdoni körből ki kell vonni a többletjogosítványokat nyújtó aranyrészvényeket. Az EU akkor engedélyez aranyrészvényt, ha az érintett cégek kulcsfontosságúak közbiztonsági, közegészségügyi, közellátási vagy állambiztonsági okból. „Ezeknek a feltételeknek csak az ország gáz- és üzemanyag-ellátása szempontjából kulcsfontosságú Mol Rt., illetve biztonsági megfontolásokból a Dunai Repülőgépgyár Rt. felel meg” – közölte Büky Dorottya, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója. Azokat az aranyrészvényeket, amelyek az unióban nem tarthatók fenn, az ÁPV Rt. – a privatizációs törvény módosítását követően – még a csatlakozás előtt eladásra kínálja fel. Nem kizárt, hogy lehetnek olyan befektetők, akiknek megéri akár rövid időre is megvásárolni a speciális jogokat nyújtó részvényeket. |
|
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság egy éven belül másodszor hozott precedens értékű ítéletet a kormányok számára az egykori állami vállalatok stratégiai döntéseiben vétójogot biztosító aranyrészvények ügyében, mégpedig megerősítve az Európai Bizottság jogértelmezését, amely szerint az efféle gyakorlat ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével. E jelképes tulajdonrésszel a tagállamok meghiúsíthatják például azt, hogy egy másik ország befektetőinek a kezébe kerüljön valamely nemzeti jelképnek számító vagy más szempontból fontos vállalat irányítása.
KÖZÉRDEK. Egy évvel ezelőtt az Európai Bíróság a francia államnak az Elf Aquitane olajipari óriáscégben birtokolt aranyrészvényét minősítette törvényellenesnek, továbbá – más tagállamok befektetőivel szembeni diszkriminatív jellegük miatt – azokat a portugál jogszabályokat is érvénytelenítette, amelyek de facto állami ellenőrzést biztosítanak a korábban állami kézben lévő, de már privatizált cégek felett. A testület ugyanakkor az aranyrészvények jövőbeni alkalmazási területét világosan kijelölve, közérdekre – a gázellátás minimális szintjének biztosítására – hivatkozva nem vonta kétségbe a belga kormány jogát arra, hogy kisebbségi tulajdonrésze ellenére döntő szava legyen egy nagy gázszolgáltató vállalat sorsának alakításában.
|
Többletjogosítványok |
Az aranyrészvény jelentőségét szemléltessük a Pick Szeged Rt. példáján.
Az ÁPV Rt. a cégben 1 darab 1000 forint névétékű szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik. Csak a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértésével hozhatók közgyűlési döntések az alábbi esetekben:
• Alapszabály-módosítás az elsőbbségi részvény vonatkozásában
• Dolgozói részvények törzsrészvénnyé alakítása
• Az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása
• A Pick márkanév használatát érintő minden határozat
• Alaptőke-leszállítás (kivéve a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében kötelezően előírt eseteket)
• Az alaptevékenység megváltoztatása, szüneteltetése vagy megszüntetése
• Vagyoni értékű jogok átruházása
• Egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tag delegálásának joga |
|
A legutóbbi – néhány napja hozott – bírósági ítélet egy 1995-ben elfogadott spanyol törvény fölött tört pálcát, amely a madridi kormány előzetes hozzájárulásától teszi függővé nagyvállalatok összeolvadását, átszervezését vagy részvényesi szerkezetének megváltozását. A verdikt egyszerre öt nagy spanyol céget érint. Közülük kettőnél – a dohánygyártással foglalkozó Tabacaleránál, és a banki üzletágban érdekelt Argentariánál – egyértelmű volt a helyzet, hiszen egyik sem szolgál közérdeket. Az olaj- és energiaszektorhoz tartozó Repsol, az Endesa villamosáram-szolgáltató, valamint a Telefónica távközlési óriás viszont igen. A luxemburgi bíróság a spanyol nemzetiségű főügyész hivatalos véleményét figyelmen kívül hagyva mégis jogsértést állapított meg az Európai Bizottság által közel három esztendeje kezdeményezett eljárás (Figyelő, 2000/32. szám) végén, arra hivatkozva, hogy az arányosság elvei sérültek. A gyakorlatban ugyanis nem látta biztosítottnak, hogy jogorvoslattal lehessen élni a spanyol kormány döntése ellen.
A bíróság egy másik döntéssel azt az aranyrészvényt is törvényen kívül helyezte, amelyet az Egyesült Királyság kormánya birtokolt a 7 nemzetközi légikikötő felett ellenőrzést gyakorló British Airports Authority-ban (BAA), miután a luxemburgi testület elutasította azt a brit érvelést, hogy az intézkedés nem tett különbséget nemzeti alapon, továbbá nem korlátozta mesterséges eszközökkel a piacra jutást.
Ezek a döntések olyannyira kedvezőek az Európai Bizottság szempontjából, hogy egyértelműen újabb muníciót szolgáltatnak Brüsszel számára a befektetéseket hasonló eszközökkel korlátozó tagállamok ellenében. „Minden olyan mesterséges akadályt le akarunk bontani, amelyet a kormányok állítanak a befektetések elé” – idézte a bizottság crédóját Jonathan Todd, Frits Bolkestein belső piacért felelős bizottsági tag szóvivője.
 |
SZORUL A HUROK. Brüsszel ez év márciusa óta a Volkswagen körül „szaglászik”. Azt igyekszik felmérni, hogy Alsó-Szászország tartományi kormányának mekkora befolyása van az autógyár stratégiai döntéseire, alkalomadtán eladására. Szakértők szerint a Volkswagen-ügy a brit repülőterekére emlékeztet. Ezen túlmenően a bizottság Olaszország ellen már megindította az eljárást privatizációs törvénye miatt, míg Dánia a koppenhágai repülőtérben, Hollandia pedig postai és távközlési cégekben birtokolt állami aranyrészvényeivel került Brüsszel látókörébe. Magyar részről Gottfried Péter integrációs államtitkár nemrég Brüsszelben emlékeztetett arra, hogy Budapesten is folyamatban van az aranyrészvények felülvizsgálata.
A „Birodalom” azonban nem adja könnyen a győzelmet. A cégfelvásárlások szabályozásának az aranyrészvényekkel szorosan összefüggő vitájában ugyanis továbbra sem az Európai Bizottság forgatókönyve szerint alakul a helyzet. A tagállamok szakminisztereit tömörítő versenytanács a legutóbbi ülésén egy tapodtat sem haladt előre a külföldi akvizíciók egységes játékszabályait rögzíteni kívánó közösségi irányelvről szóló tárgyalásokkal. A helybenjárás persze kevésbé meglepő, ha arra gondolunk, hogy az Európai Unió már 14 éve képtelen közös nevezőre jutni a jogszabály tartalmáról. Az Európai Bizottság legutóbb tavaly októberben már 13. alkalommal dolgozta át a javaslatot, ami a jelek szerint még mindig nem nyerte el valamennyi tagország tetszését.
Az utolsó egyeztetésen Németország, Ausztria és a skandináv országok hangoztattak komoly fenntartásokat a törvényjavaslattal szemben. Elsősorban tehát azok a tagállamok, amelyek nagy családi vagy állami tulajdonú vállalataik külföldi kézbe kerülésétől tartanak, és át szeretnék menteni azokat az eszközöket, amelyek révén ez megakadályozható.
Frits Bolkestein szerint azonban egy felvizezett jogszabálynak semmi értelme nem lenne. A biztos akkor már inkább várna még egy kis ideig. Az eddigi tapasztalatok alapján ez éveket is jelenthet.
