Navracsics Tibor azt mondta, hogy az EU igazságügyi biztosa politikai szerepet vállal, amikor egy tagországot „kiszúr” magának, pedig Magyarország ugyanolyan jogokkal bír, mint az unió többi tagállama. A miniszter arra a kérdésre, hogy Reding alkalmas-e a biztosi pozíció betöltésére, így válaszolt: „Ezt nem nekem kell megítélnem (…), de alapvetően megingott a bizalmam.”
Navracsics Tibor felidézte, hogy a biztos nyilatkozatai a tények hiányos ismeretéről árulkodnak, a valóságnak nem megfelelően hivatkozik egyes dokumentumokra, például a kettőjük közötti levelezés kapcsán. Továbbá a magyar kormánypárti politikus szerint téves az uniós biztosnak az a hivatkozása is, hogy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos európai bírósági döntés a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintené, hiszen a luxembourgi székhelyű uniós szerv csupán azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás kor szerinti diszkriminációt okoz. A biztos álláspontja politikai „csúsztatás, amit vissza kell utasítani” – tette hozzá.
A Tobin-üggyel kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy vannak félelmei, mert annyi kellemetlenség történt már az eset kapcsán. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor elmondta, hogy az ír igazságügyi minisztérium a napokban felvette a kapcsolatot a magyar tárcával, egyeztetések folynak, de jogilag nem kényszeríthető ki a jogerős ítéletben kiszabott büntetés végrehajtása. Navracsics Tibor hozzáfűzte, hogy amíg hivatalban van, „ez az ügy nem fog nyugodni”.
A kormány jelenti: Tobin-ügyből Reding-ügy lett
A kormány korábban a parlamentnek olyan jelentést nyújtott be, amelyben kérte, foglaljon állást az EU-biztos eljárásáról. A parlament honlapján olvasható iromány szerint a „szabadság, biztonság és igazságosság” térségeként jellemzett EU-ban elfogadhatatlan, hogy valaki elkerülje cselekménye büntetőjogi következményeit, mert valamely tagállam nem megfelelően alkalmazza belső jogában az elfogadott uniós jogi aktusokat. Az ügy jelentőségére, nemzetközi összefüggéseire tekintettel, a közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott jelentés idézte a biztos nyilatkozatait és az arra adott válaszokat a Tobin-ügyről, illetve uniós jogi hátteréről.
Emlékeztetett rá, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, 2013. március 9-én megjelent interjúban olyan nyilatkozatot tett, amelyben megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezi, hogy egy Magyarországon jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak a bírósági ítélet végrehajtásáért.
A magyar kormány elfogadhatatlannak nevezte, hogy a biztos párhuzamot vont egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között. Viviane Reding feladata, hogy elősegítse a „szabadság, biztonság és igazságosság” érvényesülését az EU-ban, de azt sem tudta elérni, hogy egy tagállam bírósága által hozott jogerős határozatot egy másik tagállam végrehajtsa, érthetőnek tartja a végrehajtás megtagadását, ezzel mintegy bátorítva az Európai Unió alapértékeinek semmibe vételét – állt a jelentésben.
Reding: Az EU mindent bevet, ha kell
Néhány napja az uniós biztos a Népszavának adott interjúban érdekesnek nevezte, hogy Navracsics Tibor közvetlenül azután vádolta meg elfogultsággal, miután jelezték, részletesen elemzik a legutóbbi magyar alkotmánymódosítás jogszerűségét. Viviane Reding nem adta fel a reményt, hogy a magyar kormány változtat hozzáállásán, együttműködik az EU-val és az Európa Tanáccsal. Az EU-biztos ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország jogrendszere teljesen megfeleljen az uniós jognak. Ugyanezt várja a többi tagállamtól is, függetlenül attól, hogy azokban éppen melyik párt van hatalmon – tette hozzá.
Szerinte ez nem Magyarország megtámadása, hanem a kormány intézkedéseinek bírálata. Az uniós biztos nagyon sajnálatosnak tartja, hogy „a magyar kormány nem teljesítette José Manuel Barroso bizottsági elnök kifejezett kérését, hogy várjon az alkotmánymódosítás elfogadásával addig, amíg az EB nem végezte el elemzését. Ez annál is inkább sajnálatos, mert Barroso elnök márciusban több fontos aggodalmának konkrétan is hangot adott e legújabb változások kapcsán. Kérdéses ugyanis, hogy ezek megfelelnek-e az uniós jognak, különösen a jogállamiság kritériumainak.”
Brüsszel jelenleg is részletesen és hideg fejjel elemzi a legutóbbi alkotmánymódosítás jogszerűségét. Viviane Reding megismételte, amit Barroso elnök március 11-én mondott: „ha szükséges, akkor nem fogunk habozni, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket – ismétlem: minden rendelkezésünkre álló eszközt – bevessük, amennyiben Magyarország nem tesz eleget az uniós jog, illetve az Európa Tanács jogállami normáinak. Hadd mondjam ezt nagyon világosan: egy alkotmány sohasem játékszer. Az alkotmány azért van, hogy jogbiztonságot és stabilitást nyújtson egy állam minden polgára számára. Alapvető szabály, ezért nem lehet megváltoztatni néhány havonta.”
A biztos nagyon reméli, hogy a magyar kormány képes lesz meggyőzően reagálni aggodalmaikra, nem csak sajtónyilatkozatokkal és támadásokkal. „Konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Európa-szerte helyreállítsa a bizalmat a magyar igazságszolgáltatás függetlensége iránt.” Az uniós biztosnak sok magas rangú európai bíró mondta már, hogy elveszítették ezt a hitet, ami aggasztja, és a magyar kormánynak is aggódnia kellene emiatt, hiszen Magyarországnak szüksége van arra, hogy más tagállamok bízni tudjanak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerében. Ez szükséges ahhoz, hogy továbbra is erős és megbecsült tagja maradjon az európai nemzetek családjának.
