2001. júliusában a tálibok az afgán polgárok számára megtiltották az internetezést: „Nem az internet használatát ellenezzük, hanem a világhálón fellelhető obszcén, erkölcstelen és iszlámellenes dokumentumokat” – nyilatkozta akkor a tálib külügyminsizter, Maulvi Wakil Ahmad Muttawakil.
Egy hónappal később az iszlámellenes termékek gyorsan bővülő listájára a körömlakk, a nyakkendő és a paróka mellé felkerült a PC-lemez is. A határőröket és vámosokat utasították a csempész diszkek elkobozására, és az Bűnmegelőzési és Erényvédelmezési Minisztériumnak való átadására.
Szintén augusztusban a kormány kiterjesztette az internetezés tilalmát a közhivatalokban és a nemzetközi humanitárius irodákban dolgozókra is. Így az országnak tulajdonképpen egyetlen internetkapcsolata van: a Legfelsőbb Tanács hivatalában, Mullah Mohammad Omar molla szobájában van lehetőség a böngészésre, kizárólag a legigazabb hívek számára.
Egyetlen internetkapcsolat 26 millió emberre?
A tilalom nem zaklatta fel az afgánokat, hiszen a világhálót böngésző polgárok száma elenyésző volt az országban. Nemcsak a számítógép és a földi vonalak száma a szűk keresztmetszet, az elektromos áramot is csak korlátozottan, napi néhány órára élvezhették az emberek az USA ellencsapása előtt. A nemzetközi segélyszervezetek rendszerint közönséges távbeszélgetésre is műholdas telefont használtak, az a néhány afgán pedig, aki az tilalom bevezetése előtt a netet használta, többnyire pakisztáni számokon csatlakozott a világhálóra.
Népszerű arab szájtokA közel-keleti hírszájtok szeptember 11. óta soha nem látott forgalmat érnek el. A Hitwise online forgalmat mérő cég adatai szerint a legdrámaibb növekedés az Afghanistan Online esetében következett be, amely a listán 11 266 helyet ugrott előre szeptemberben. Jelentős előrelépést könyvelhetett el az Islamic Gateway , a pakisztáni Dawn, az indiai ExpressIndia és a HindustanTimes is.
Afganisztán azonban kakukktojás az arab országokkal összehasonlítva, hiszen az internetezők száma a Közel-Keleten is gyors ütemben növekszik, elsősorban a diákok, illetve a felső- és középosztály körében. Az Ajeeb.com felmérése szerint az arab felhasználók száma 3,54 millióra, a teljes arab népesség 2 százalékára tehető. A szám alsó becslés, hiszen ugyanazt az internethozzáférést valószínűleg nem csak egy ember használja, illetve nehéz mérni az internet kávéházakból böngészők számát is.
Mindenesetre az internetezés egyelőre csak a kiváltságosok jutalma az arab és iszlám országokban. Iránban a hozzáférés havi költsége az átlagfizetések 10-20 százalékát teszi ki, így a felhasználók vagy a társadalom felső rétegeiből kerülnek ki, vagy az egyetemeken ingyenesen böngésző diákokból.
Cenzurázni a világhálót
Az arab világon belül arányaiban a legtöbb internetező az Egyesült Arab Emírátusban, legkevesebb pedig Irakban található (nem számítva Afganisztánt). A világhálót számos kormány próbálja cenzurázni: nem csinál titkot korlátozó törekvéseiből Szaúd-Arábia, Katar, Bahrain, Libanon, Szíria és az Egyesült Arab Emírátus sem. A kormányok vagy arra kényszerítik a szörfölőket, hogy az állami proxi szervereken keresztül kapcsolódjanak, vagy az állami tulajdonú internetszolgáltatókon keresztül korlátozzák a böngészőket.
A kormányok elsősorban az erotikus és pornográf oldalaktól igyekeznek megmenteni állampolgáraikat, ám ezt hangoztatva gyakran letiltanak politikai és emberi jogi híreket és információkat tartalmazó oldalakat is. Nem meglepő, hogy hiába a tiltás, jó néhányan kijátsszák a szabályokat: vagy nem állami proxikhoz kapcsolódnak, vagy a tehetősebbek külföldi internetszolgáltatón keresztül böngésznek.
Az arab világ számára azonban az alternatív vélemények megismerésében egyelőre meghatározóbb szerepe van a műholdas tévéknek, amelyek mindegyik országban jelentősen csorbítják az állami csatornák hitelességét és tekintélyét. 200 dollárért Tunéziában már fogható a francia tévé, csakúgy, mint a katari pánarab Al-Jazeera tévécsatorna az egész arab világban. A csatorna a Nyugat számára igazán ismertté akkor vált, amikor a szeptember 11-ei támadás után, Bin Laden hozzá juttatta el közleményét.
