Elfogadta az Európai Bizottság azt az irányelvtervezetet, amely szerint az évi 50 milliónál nagyobb forgalmú és 250 embernél többet foglalkoztató, tőzsdén jegyzett vállalatoknak legkésőbb 2020-ig 40 százalékra kell emelniük a nők arányát felügyelőbizottságaikban.
Magyarországon az irányelv nagyjából 20 céget érinthet. A testület megállapítja, hogy jelenleg a Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő cégek felügyelő bizottságaiban 5,3 százalék a nők aránya, ami elmarad az unió egészének 13,7 százalékos átlagától. Ez az arány csak Cipruson és Máltán alacsonyabb. A bizottság szerint a felügyelő bizottsági elnökök és a vezérigazgatók között egyetlen nő sincs. A bizottság úgy látja, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen intézkedés nem segíti a nemek arányának kiegyensúlyozását a felügyelő bizottságokban.
Ha hatályba lép és a tagállamok átültetik saját jogrendjükbe, akkor a jogszabály értelmében a felügyelő bizottságok megüresedett helyeire – a jelentkezők alkalmasságának, képzettségének vizsgálata után – mindaddig csak a kisebbségben lévő nem arra alkalmas, megfelelően képzett jelentkezőit lehetne alkalmazni, amíg arányuk el nem éri a 40 százalékot.
A szabályozás értelmében a tagállamok kötelessége lesz meghatározni, hogyan szankcionálják, ha egy vállalat nem teljesíti a kvótát.
Noha az Európai Bizottság nem tőzsdén jegyzett nagyvállalat, igyekszik jó példával szolgálni: a biztosok kollégiumának tagjai közül minden harmadik nő, a felső vezetésben 27,2 százalékos, a középvezetők között 28,7 százalékos, a bürokraták esetében pedig 42,4 százalékos a hölgyek aránya – hangsúlyozta a döntést ismertető Viviane Reding, a bizottság alapvető jogokért felelős tagja.
A sajtóban csak női kvótaként emlegetett javaslat körül már hetekkel ezelőtt komoly vita alakult ki. Kilenc uniós tagország, köztük Magyarország levelet írt a bizottságnak, amelyben amellett érvelnek, hogy a nemek egyensúlyának elősegítését nem uniós szintű szabályozással, hanem tagállami szinten kell elősegíteni. Korábbi lapértesülések szerint néhány héttel ezelőtt a bizottságon belül sem volt egyetértés a javaslatról. Az eredetileg októberben bejelenteni tervezett javaslatot ezért csak egy hónappal később véglegesítette a brüsszeli testület. Viviane Reding szerint a tervezet lényege nem változott, csak azért volt szükség több időre, hogy 100 százalékosan meggyőződjenek arról, a javaslat összhangban áll az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Bíróságának esetjogával, amelyek következetesen és szigorúan tiltják a diszkriminációt, vagyis a megkülönböztetést.