A Profil birtokába került feljegyzés szerint Mensdorff 2001 októberében egy megbeszélésen a brit konszern magas rangú munkatársai előtt ismertette a „valószínű számokat” arra az esetre, ha a Gripen vadászgépek mellett dönt Ausztria, Magyarország és Csehország a tervezett hadiipari beszerzéseken.
Mensdorff kalkulációja szerint Magyarországon összesen 180 millió schillinget kapott volna öt „harmadik fél”. Ausztriában 250 milliót, Csehországban 1,05 milliárd schillinget szántak e célra szintén több személynek. A lap ugyanakkor megjegyezte: a tervezett kifizetések nem a lobbista kalkulációja szerinti összegben valósultak meg. (2001-es árfolyamon 1 schilling megközelítőleg 18,5 forintot ért – a tud. megj.)
„Amiről itt beszéltek, az kenőpénzek fizetése volt” – mondta ezzel kapcsolatban a cikkben idézett jegyzőkönyv szerint egy tanú a brit korrupcióellenes hatóság (SFO) vizsgálata során. Míg a lap írásában közvetlenül nem nevezi meg a tanút, egy előzetesen kiadott cikkismertetőjük szerint Mark Cliff, Mensdorff brit üzlettársának, Timothy Landonnak a pénzügyi tanácsadója állította ezt az SFO-nak.
A lobbista ügyvédje nem nyilatkozott a cikkel kapcsolatban. Az üzletember korábbi nyilatkozataiban minden vádat visszautasított.
Ausztriában Mensdorff-Pouilly ellen bírósági per kezdődik decemberben, pénzmosás és hamis tanúzás vádjával, az ausztriai és kelet-európai vadászgép-beszerzések ügyében folyó korrupciós vizsgálattal összefüggésben. Nagy-Britanniában 2010-ben egy hasonló vádak alapján folyt ügyben vádalku alapján lezárták az eljárást a BAE, valamint a lobbista ellen.
Az osztrák ügyészség abból indul ki, hogy Mensdorff-Pouillyhoz 2000–2008 között kerülőutakon összesen 12,6 millió euró folyt be a BAE Systemstől. A hatóság feltételezése szerint a pénzből vélhetően közép- és kelet-európai döntéshozókat vesztegettek meg, hogy a BAE fegyverügyletekhez jusson. A tényleges vesztegetés gyanúját azonban nem tudta alátámasztani a vádhatóság, így az nem szerepel a vádiratban.
Nagy-Britanniában az SFO vizsgálata alapján Mensdorff-Pouillyt azzal vádolták, hogy 2002. január 1. és 2008. december 31. között „összeesküdött másokkal” egyes közép- és kelet-európai kormányok – köztük Csehország, Magyarország és Ausztria – „ismeretlen tisztviselőinek és más ügynökeinek” történő, korrupciós jellegű kifizetések folyósítására. A BAE Systems a vádalku alapján Nagy-Britanniában 30 millió font, a vádalkuban szintén részt vevő Egyesült Államok hatóságainak további 250 millió font pénzbírság kifizetését vállalta.
