A Sydneyi Egyetem kutatója negyven koalát figyelt meg három éven át, hogy élőhelyüket és táplálkozásukat tanulmányozza. A koalák nap közben a nagy fák lombjai közé bújnak el a forróság és a bozóttűz elől. Minél magasabb a hőmérséklet, a koalák annál jobban igyekeznek a sűrű lombozatú fák ágai közé – magyarázta Mathew Crowther.
Fotó: AFP / Greg Wood
A tanulmányozott koalapopuláció egynegyede elpusztult 2009 forró nyarán, a kutatók az aggasztó aránnyal kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbá válnak. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint 2013 szeptembere bizonyult a mérések kezdete óta a legmelegebb szeptembernek Ausztráliában, a hőmérséklet 2,75 fokkal volt magasabb az átlagnál.
A koalát az elmúlt évben sorolták a védett állatok közé Ausztrália sok régiójában, ahol életüket veszélyezteti a városok fejlődése, a gépjármű-közlekedés, a kutyák és a betegségek. A brit gyarmatosítók 1788-as partra szállása előtti körülbelül tízmilliós koalapopulációból ma a becslések szerint 43 ezer egyed él szabadon.
Az Australian Zoologist című folyóiratban közölt tanulmány előrejelzései szerint 2020-ig 1 Celsius-fokkal, 2050-ig 3 Celsius-fokkal fog növekedni az átlaghőmérséklet Ausztráliában. A helyi meteorológiai intézet szerint az ausztráliai átlaghőmérséklet nagyjából 0,7 Celsius-fokkal növekedett 1960 óta, és a 2001–2010 közötti időszak volt a kontinens eddig mért legmelegebb évtizede.
