Az elemzés szerint ugyan a bankok tőkehelyzete stabil, a rendszer szempontjából azonban lényeges jelenség, hogy nagybankok teljes hiteldíj mutatója átlag alatti. A hitelkihelyezések várható növekedése miatt a bankok pótlólagos tőkeigénye folyamatosan nő, a pótlólagos tőkeszükségletet vélhetően a tulajdonosok biztosítani fogják – áll az elemzésben. A hazai bankrendszer eredménye az idei első félévben 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és az összesített adózott eredmény 70,8 milliárd forint volt.
A bevételek alakulásával kapcsolatosan megemlítendő, hogy a kamatjövedelmek a vizsgált időszakban 170,4-ről 179,9 milliárd forintra növekedtek, az 5,6 százalékos növekedés lényegesen elmaradt a jutalékbevételek 47,4 milliárd forintról 60,4 milliárd forintra történő növekedésétől, ami 27,4 százalékos bővülés.
A hazai bankok összesített mérlegfőösszege 1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de a kockázattal súlyozott mérlegtételek értéke 8,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, vagyis a bankrendszer a kockázatosabb ügyfelek irányába mozdult el. Mivel a bankok forrásai között a legnagyobb súlyt jelentő lakossági betétállomány aránya csökkent, a bankok jelentős eszközátcsoportosításokat hajtottak végre. A ügyfélhitelezés biztosítása érdekében csökkentették a külföldi és a jegybanki kihelyezéseiket. Az összesített banki mérlegfőösszegen belül a félév végén a vállalati és a lakossági hitelek együttes aránya 3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására a hazai vállalati szektor 2002 első félévének végére nettó megtakarítóvá vált – szögezi le a jelentés. A hazai vállalati szektor eladósodottsága nem tekinthető kockázatosnak, a hitelállomány forintban kifejezve a GDP 45 százaléka körül stabilizálódott. Ugyanakkor negatív jelenségként értékeli a tanulmány, hogy csak lassan csökkent a teljes hitelállományon belül a devizahitelek aránya.
„Történelmi” mélypontot ért el a minősített portfólió 6,8 százalékos, teljes hitelállományon belüli aránya. Igaz, a pénzügyi közvetítő rendszer szempontjából ez még nem jelent kockázatot, de a bankok minősítési és értékvesztés elszámolási gyakorlata túl optimistának tűnik – olvasható a jelentésben. Nem alkalmazkodik a jelenlegi nemzetközi és hazai gazdasági kilátásokhoz és nem veszi figyelembe, hogy a kihelyezéseken belül a kockázatosabb szegmensek aránya dinamikusan nő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
