Gazdaságkutatók – ki mit tud a jövőről?

December elején három meghatározó gazdaságkutató intézet is közölt az idei év eddigi történéseit összefoglaló és a jövő évi várható folyamatokra vonatkozó előrejelzést is tartalmazó jelentést. A jellemző összefoglaló megállapítások szerint a magyar gazdaság 2002-ben némileg pályát tévesztett, a megelőző évek pozitív makrogazdasági trendjei kisiklottak.

A legsúlyosabb „eltévelyedés” a részben egyszeri és nem is feltétlenül 2002-hez kötődő tételek miatt megugrott államháztartási deficit. Ám az erős forint, a magas reálbéremelkedés amúgy is rontotta a hazai ipar versenyképességét, illetve (például az idegenforgalmi aktívum visszaesése miatt) a külső egyensúlyi mutatókat.

Összességében azonban nem veszítették el a kutatók visszafogott optimizmusukat, azaz jövőre továbbra is erősebb ipari teljesítményt, robusztusabb gazdasági növekedést és immár nem a 2002-es mértékben elrugaszkodott, hanem szolidabb fogyasztásnövekedést jósolnak.

GKI: stagnál az infláció

A GKI Rt. szerint a magyar gazdaság versenyképessége romlik. Ebben elsősorban az ismert okok, a világgazdasági dekonjunktúra (Magyarország szempontjából elsősorban az EU, azon belül is kiemelten Németország negatív gazdasági alaphangulata köszön vissza a megrendelések apadásában), a gyors béremelkedés és a forint ereje a ludas. Az ipar ennek ellenére jól teljesít és a nemzetközi trendekkel ellentétben nálunk az építőipar a húzóágazat.

Az inflációval kapcsolatban a GKI úgy vélekedik: a csökkenés nyári megtörése után jövőre sem várható a pénzromlás lendületes apasztása. A prognózis szerint 5 százalék körül maradhat a fogyasztói árszínvonal emelkedése, mert a belföldi kereslet nő, az olajár magas és az eddig elfojtott hazai hatósági áremelések is 2003-ban jelentkezhetnek.

Az államháztartási hiány extramagas lesz (8,5 százalék). Ebben a „ha egy év már amúgy is pocsék, akkor tudjunk le mindent”- elv is érvényesül, hiszen a 2002 előtti és utáni időszakból is számos hiányt generáló tétel jövőre tűnik föl.

A december 2-án publikált legújabb számok alapján a GKI 3,2 százalékos GDP-növekedést vár 2002-re, a külkereskedelmi mérleg hiánya 3,4 milliárd euró, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 3,2 milliárd euró lehet. Az infláció átlagos szintje 5,2 százalék lesz, míg a december végi év/év összehasonlítás 5 százalék.

Kopint-Datorg: a többinél optimistábban

A Kopint-Datorg Rt. december 5-én zárta és december 9-én publikálta legújabb konjunktúrajelentését, amelyben nem változtatott érdemben korábbi megállapításain. A gazdaság növekedése – véleményük szerint – meghaladja az európai átlagot, ami alapvetően a szolgáltató ágazatok jó teljesítményének köszönhető.

A reálkeresetek gyors emelkedése ellenére is csak stagnálnak a háztartási megtakarítások, vagyis a gazdasági növekedést nagyban segíti a magas fogyasztás, ennek hatásai persze az egyensúlyi mutatók szempontjából már korántsem kizárólag pozitívak.

Az ipari termelés mutatóinál finoman ugyan, de visszavett korábbi prognózisából a társaság. Immár csak 3 százalékra taksálja az idei bővülést, igaz, jövőre robusztusabb, 4,6 százalékos növekedéssel kalkulált.

A Kopint-Datorg a többi gazdaságkutatónál árnyalatnyival optimistább, amikor 3,3 százalékos gazdasági növekedést vár 2002-re, ám az inflációnál is magasabb értéket jósol, átlagos mutatónak 5,3 százalékot. Jövőre 4 százalékos a gazdasági növekedésre és 5 százalék feletti az inflációs szintre tett előrejelzés.

Ecostat: jövőre is nagy mínusz

Az Ecostat 2002. december 12-én adta közre a gazdaság állapotát vizsgáló Monitor című tanulmányát. A sommás kezdőmegállapítás szerint a gazdaság helyzete 2002-ben romlott, a kitűzött gazdaságpolitikai célok többségükben nem valósultak meg.

Természetesen e helyzetértékelés után első helyen az államháztartás hiányát érdemes megemlíteni, amely a bázis 444 milliárd forintjáról megháromszorozódott, és várhatóan az 1400 milliárd forintot is túllépi. Jövőre – véli az intézet – ezermilliárd forint alá szorulhat a hiány, de 924 milliárd forintos értéke így is igen magasnak tekinthető.

A bruttó hazai termék 2002-es, 3,2 százalékos növekménye után jövőre 3,7 százalékkal bővülhet, míg a lakossági fogyasztás az idén várt 7,5 százalékos növekedésről 4 százalékra zuhanhat. Nem vár viszont javulást az Ecostat a folyó fizetési mérleg egyenlegében, az idénre taksált 3,3 milliárd eurós mínuszt jövőre 3,5 milliárdos követheti.

Mindezen megállapítások együttes jelzéseként a társaság komoly problémát lát a kormányzati és a jegybanki gazdaságpolitika diszkrepanciájában. Amíg a kormány laza költségvetési politikája a jegybank szigorú monetáris szemléletével párosul, addig e kettő egyvelegéből – meglátásuk szerint – csak romló versenyképesség és növekvő deficitek származhatnak.